A két politikus délután tartott parlamenti sajtóértekezletet azzal kapcsolatban, hogy az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága jelentést tett közzé a CIA-börtönökben alkalmazott vallatási módszerekről. A jelentés nem sorol fel országokat, amelyekről feltételezni lehetne, hogy a 2001-es terrortámadások után hírszerzési együttműködést vállaltak a CIA-val.

A lengyel sajtó azonban széleskörűen John Siftonnak, a Human Rights Watch szakértőjének véleményét idézi, miszerint a jelentésben szereplő úgynevezett "kék fogvatartási helyszín" (Detention Site Blue) egy lengyelországi hellyel azonos.

A lengyel fél ragaszkodott az emberi jogokhoz

Aleksander Kwasniewski és Leszek Miller sajtóértekezletükön elmondták, Lengyelország 2001-ben olyan "nyugodt hely előteremtéséről" állapodott meg az Egyesült Államokkal, ahol a CIA "információkat szerezhet meg saját, együttműködésre kész forrásaitól".

A lengyel fél erre vonatkozóan egy több pontból álló memorandum aláírását javasolta, amely "hangsúlyosan aláhúzta, hogy a Lengyelországba esetleg érkező személyeket hadifogolyként kell kezelni, minden őket megillető emberi joggal". Az amerikaiak azonban - Kwasniewski szerint - időhiányra hivatkozva kitértek a megállapodás írásos formába öntése elől.

Miller hangsúlyozta, a kínvallatás miatt egyetlen lengyel hírszerzőt sem gyanúsítanak. "Az ügy egyáltalán nem vonatkozik Lengyelországra" - fejtette ki.

Kwasniewski úgy vélekedett, hogy a szenátusi jelentés közzététele miatt csökkeni fog az Egyesült Államok szövetségkötési képessége, s a világban – különösen Moszkvában - ez az amerikai gyengeség benyomását fogja kelteni.

Az általa nagyon nehéznek minősített jelenlegi lengyel biztonságpolitikai helyzetre utalva, Kwasniewski azt mondta, Lengyelországnak "korlátozott bizalommal" kell együttműködnie az Egyesült Államokkal. Ugyanakkor, a terrorellenes harcban nyújtott lengyel segítségre hivatkozva azt szorgalmazta, hogy Washington vegye figyelembe a gyorsreagálású erők és a rakétapajzs létesítésére irányuló lengyel kéréseket.

Bírálták a kínvallatást

Kwasniewski már szerda reggel a TOK FM rádióban beismerte, hogy Lengyelország a 2001-es amerikai terrortámadások után lehetővé tette az amerikai félnek egy Kiejkutyban (Északkelet-Lengyelország) kiválasztott létesítmény használatát. A kínvallatási módszerek alkalmazását azonban – amelyeket visszataszítónak és elfogadhatatlannak nevezett - Kwasniewski a CIA, az Egyesült Államok és George W. Bush akkori amerikai elnök rovására írta.

A jelentésben leírt kínvallatásokat szerda délelőtt Miller is bírálta a TVN24 hírtelevízióban, mondván, hogy ez "a szövetségesek tevékenységére" vonatkozik. Nyilatkozatában cáfolta a Washington Post című lapnak azt a közlését is, miszerint Lengyelország 2003-ban 15 millió dollárt kapott volna az egyik börtön létesítésére.

Bronislaw Komorowski elnök szerdán elhatárolódott az egykori lengyel kormány magatartásától. "Az akkoriban Lengyelországért felelős személyiségek azt mondják – nem tudtam. Ez egy komoly gond" - fogalmazott Komorowski, aki azt is kifejtette, az amerikai jelentés hozzájárulhat annak a vizsgálatnak a lezárásához, amelyet az állítólagos CIA-börtönök ügyében a lengyel ügyészség folytat.

Lengyelország sohasem ismerte el hivatalosan a titkos CIA-börtönök létét, ennek ellenére júliusban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta az országot egy palesztin és egy szaúdi fogoly megkínzásában való bűnrészessége miatt. A krakkói fellebbezési ügyészségnek az állítólagos CIA-börtönök ügyében a nyilvánosság kizárásával évek óta folytatott vizsgálatát novemberben meghosszabbították.