A középbal kormány és általában is az intézmények iránti bizalom visszaszerzéséhez Chilében szinte példa nélküli, a maga nemében drámai megoldáshoz nyúlt az államfő, amikor televiziós interjúban szólitotta fel kabinetje tagjait a lemondásra. Más kérdés, hogy nyilvánvalóan egyeztetett előbb a miniszterekkel. „Szükségesnek tartok egy sokoldalú értékelést, az eddigi tevékenységet kiértékelve, illetve, hogy milyen csapattal tudok eredményesebben haladni az új ciklusban" – mondta a Canal 13 csatornának adott interjújában.

Szabálytalan pénzügyi párttámogatások, köztük Bachelet fiának, Sebastián Dávalosnak egy a hatalmi helyzetéből fakadó visszaélése sebezte meg az elnök és kormányzata iránti lakossági bizalmat. Még februárban a Qué Pasa ellenzéki hetilap hozta nyilvánosságra, hogy Sebastian Davalos az egyik banktól 10 millió dolláros hitelt szerzett felesége ingatlan vállalkozásának. A hitelből a feleség cége aztán földet vásárolt, majd gyorsan felárral tovább is adta. A chilei nemzeti bank felügyelő bizottsága ugyan felmentette Bachelet fiát a visszaélés vádja alól, ám az esetből botrány lett.

Az elnökasszony több ízben is azt állította, nem tudott az ügyletről, ám most a televízióban súlyos tévedésének nevezte, hogy nem tért vissza akkor azonnal a szabadságáról. A chilei sajtó csütörtökön ennek alapján azt feltételezi, hogy a kormányátalakítás egyik fő áldozata Rodrigo Penailillo belügyminiszter lehet, mert annak idején nem tájékoztatta részletesen az esetről Bacheletet, aki ezért nem szakitotta félbe szabadságát. Pedig Penailillót éppen az elnök politikai neveltjének és az új középbal koalíció, az Új Többség fontos alakjának tartják, akinek kulcsszerepe volt a tavaly márciusban megalakult kormányban.

A politikai válsághelyzetben Bachelet április végén lépett először kezdeményezően, amikor kilátásba helyezte a korrupció elleni, így a pártfinaszírozást is átfogó reformját. Ugyancsak bejelentette, hogy alkotmányozási folyamat indul a még Augusto Pinochet diktátortól származó 1980-as alaptörvény felváltására. Ám csak ideig-óráig tudta lecsendesíteni a közhangulatot, az ellenzéki körökből egyre hangosabban követelték lemondását. Kérdés, hogy a mostani kormányátalakitás bejelentésével sikerül-e szabadulnia a szorításból.

Nincs sokkal jobb helyzetben a szintén baloldali Dilma Rousseff brazil elnök sem, akinek pártját is sújtja a közelmúltban leleplezett kenőpénzes és pártfinanszírozási gyakorlat a legnagyobb állami vállalatnál, az olajóriás Petrobrasnál, amelyet éveken át folytattak. Gazdaságilag és politikailag is súlyos válságban van Nicolas Maduro elnöksége óta a chavzista Venezuela.

Nem véletlen, hogy az egyszerú és szerény életmódja miatt nemzetközileg igen népszerű José Pepe Mujica volt uruguayi elnök a napokban egy hosszabb interjúban vonta felelősségre általában a kontinens baloldali kormányzatait, hogy hatalmi poziciójukban ugyanolyan visszaéléseket követnek el, mint ami az annyit birált jobboldali rendszerekre jellemző. Nem mentség, hogy közben a középbal kormányok nagyobb figyelmet fordítanak a közoktatásra, közegészségügyre és a szegény rétegek helyzetének javítására.