— A brit referendum nem oka, hanem következménye Európa megosztottságának — nyilatkozta lapunknak Michelot. — Az euróválság az északi és a déli, a menekülthullám a nyugati és a keleti tagállamok közötti választóvonalakat hozta felszínre. A nemzeti politikusok Brüsszelt hibáztatják, ahelyett, hogy a kompromisszum lehetőségét keresnék. Különösen jellemző ez a hozzáállás a közép-és kelet-európai tagországokra, amelyek igyekeznek közös álláspontra helyezkedni a brüsszeli javaslatokkal és döntésekkel szemben, és maguk is előszeretettel hivatkoznak a kelet-nyugati szembenállásra.

A Prágában élő francia kutató inkább alkalmi koalíciónak nevezi a Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát magában foglaló Visegrádi Négyeket, semmint egységes tömörülésnek. Szerinte a britek távozásával egyértelműen megerősödne Németország vezető szerepe az Európai Unióban, ami megrengetné a visegrádiak sokat hangoztatott egységét. Michelot úgy véli, hogy Csehország és Lengyelország nem adná fel — elsősorban gazdasági alapokon nyugvó — kiváltságos kapcsolatrendszerét Berlinnel, míg Magyarország az integráció perifériájára szorulna. — Úgy vélem, hogy Lengyelországnak elemi gazdasági, politikai érdeke, hogy racionális döntéseket hozzon, és visszatérjen a "mag Európához" — fejtette ki.

Martin Michelot

Akármilyen eredménnyel végződik a brit referendum az EU tagságról, mindenütt, így Közép- és Kelet-Európában is megerősödhetnek a populista erők. Michelot veszélyesnek tartaná, ha követeléseik nyomán népszavazási hullám zúdulna Európára. — Az ilyen referendumok nem az Európai Unióról szólnak, a szavazófülkében a pillanatnyi politikai helyzetről mondanak ítéletet a választópolgárok — fejtette ki lapunknak.