Mike Theiler / Reuters

Barack Obama eredeti tervei szerint csak a csütörtök-pénteki walesi NATO-csúcsra érkezett volna Európába, de az ukrán helyzet miatt beiktatott egy megállót az észt fővárosban is. Személyesen igyekszik megnyugtatni a balti államokat arról, hogy a NATO kitart az alapszerződésének ötödik cikkelye mellett, azaz garantálja a biztonságukat.

A fentiek mellett Charles Kupchan, a Fehér Ház európai ügyekért felelős igazgatója azt is elmondta a sajtónak: Obama azt is hangsúlyozni fogja, hogy az európai NATO-tagországoknak is többet kellene védelmi kiadásokra szánniuk, hiszen az elvárt összeget, a GDP két százalékát sem költik honvédelemre. Az észt sajtó nem is győzi hangsúlyozni: nem véletlen, hogy az amerikai elnök épp oda utazik, hiszen Tallinn azon kevés európai országok egyike, amelyek elérik ezt az arányt.

Ám az összhang feltehetően így sem lesz teljes. A balti államokról már korábban is tudni lehetett, hogy azt szeretnék, ha állandó bázist telepítene területükre az észak-atlanti szövetség, ám ettől a NATO elzárkózik. Ezt egy nappal Obama látogatása előtt az észt elnök egy sajtótájékoztatón Oslóban ki is mondta. „Nem lehet kétféle ország, olyan, ahol van állandó NATO-bázis, meg olyan, ahol nincs. Ez rossz üzenet lenne egy potenciális agresszor számára”, idézte a Reuters Toomas Hendrik szavait. Az észt miniszterelnök ugyanakkor finomabban fogalmazott a hírügynökségnek adott interjújában, és nem követelt állandó bázist. Taavi Roivas szerint a NATO-nak „világosan és láthatóan” jelen kell lennie Kelet-Európában, hogy elrettentse Oroszországot a további agressziótól. Szerinte a NATO-nak fegyvereket kellene szállítania ezen országok raktáraiba, szorosabban ellenőrizni a légteret a szövetség keleti határánál, a tagországoknak pedig meg kellene emelniük védelmi költségvetésüket. Rovias állandó bázis helyett gyorsan mozgósítható erőkről beszélt, amelyeket a konfliktuszónákba lehet irányítani.

A NATO pedig a hétfő éjjeli hírek szerint éppen ezt tervezi. Walesben feltehetően döntenek egy három-ötezer (korábbi hírek szerint tízezer) fős „előretolt erő” felállításáról. A tervet bejelentő Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár hozzátette: a csapatnak kulcsfontosságú tagjai lesznek a logisztikai szakértők, hogy a tervezett csapatok „villámgyorsan mozogjanak, de keményen odacsapjanak, ha szükséges”. Egy-két napos határidővel a térségben bárhol bevethetők lennének – ma öt napba telik, mire a gyors reagálású erők megérkeznek. Rasmussen azt is hangsúlyozta, hogy ez a terv nem sérti a szövetségnek 1997-ben Oroszországgal kötött megállapodását, amelynek értelmében a kelet-európai térségben nem állomásoztat jelentős haderőt állandó bázisokon.

Ám a balti államok elsősorban nem nyílt katonai támadástól tartanak, hanem a „hibrid hadviseléstől” – mondta Vykintas Pugaciauskas. A litván politológus a Reutersnek úgy fogalmazott: kibertámadásoktól, provokációtól, letagadható akcióktól félnek leginkább. És attól, hogy szövetségeseik és szomszédaik nem veszik majd elég komolyan az orosz fenyegetést.

Abban szinte minden sajtókommentár és szakértő egyetért: a walesi csúcstalálkozó lesz annak a tesztje, sikerül-e a szövetségnek hitelesen és egységesen erőt mutatnia. „Az itt az igazán ironikus, hogy egy újra energiával teli, megerősített NATO Putyin legrosszabb rémálma” – mondta a The New York Timesnak James G. Stavridis. Az egykori NATO-parancsnok szerint az orosz elnök „taktikai lépései épp ezt idézték elő.”