A kérdés, hogy az 1998-ban megdőlt és 31 évig tartó Suharto-diktatúra régi gárdája marad-e az irányító pozícióban Prabowo Subianto nyugalmazott tábornok személyében avagy főleg a fiatalok voksával egy új arc, Joko Widodo, Jakarta eddigi kormányzója veheti át az elnöki tisztet.

Az urnák már megvannak. Dwi Oblo / Reuters

A világ negyedik legnépesebb országában, a mintegy 250 milliós, 90 százalékban muzulmánok lakta Indonéziában szerdán dől el az új államfő személye. 16 éve, hogy véget ért Suharto 31 évig tartó diktatórikus rendszere, azóta a dél-kelet ázsiai országban reformokkal erősítették meg a demokráciát. Ennek egyik eleme 2004 óta a közvetlen elnökválasztás, amelyre most harmadszor kerül sor. A törvényhozási voksolást, így az 560 fős népképviseleti tanács, illetve a 136 fős regionális képviseleti tanács összetételéről idén áprilisban rendezték meg. Egy tucat párt szerepelt eredményesen, ám egynek sem sikerült 20 százalék fölé jutnia, amely feljogosította volna, hogy egyedül állítson elnökjelöltet. Így két nagy blokk alakult, az egyik Joko Widodo, a főváros, Jakarta kormányzója mellett állt ki, a másik Prabowo Subianto, nyugalmazott tábornok mögé sorakozott fel.

Widodo beszéde után Darren Whiteside / Reuters

A szegénysorból származó, majd az üzleti életben bútorvállalkozóként sikeres 53 éves Joko Widodo – akit az utca népe Jokowira keresztelt - a változást képviseli a régi gárdával szemben. Hatékony helyi vezetőnek bizonyult a Jáva szigeti Solo város élén, majd 2012-ben Jakartában is biztosan győzött a kormányzó választásokon mind a szegények iránti figyelmével, mind korrupciómentes adminisztrációjával. Népszerűségét erősítette a tradicionális piacok támogatása.

A lapok címoldalára került azzal is, hogy gépkocsiját egy Solo városban gyártott egyszerű autóra, Esemkára cserélte. "Számomra a demokrácia az emberek véleményének meghallgatását jelenti, tehát azt tenni, amit ők elvárnak" - mondta az egyik televíziós vitában. A függetlenség utáni első népszerű elnök lányának, Megawati Sukarnoputrinak a mozgalmához, az Indonéziai Demokrata és Harc Pártjához ((PDI-P) tartozik. Alelnökjelöltje Jusuf Kalla, aki a hagyományos Golkar párt színeiben már egy ízben betöltötte ezt a tisztséget.

A vetélytárs Prabowo Subianto volt tábornok egy viszonylag újkeletű, a Nagy Indonézia Mozgalom Pártját (Gerindra) irányítja, s azt hangoztatta kampányában, hogy az országnak erős vezetőre van szüksége. Nacionalista retorikát használ, így azt, hogy a külföldi tőke behatolását korlátok közé kell szorítani. Múltja, hiszen a Suharto időszakban teljesedett be katonai karrierje, nem makulátlan. Az Egyesült Államok például beutazási tilalmi listára tette azon tisztek társaságában, akiket a Kelet Timor függetlenségi háborújában, majd a diákok elleni fellépéskor elkövetett emberjogi sértésekkel vádolták meg. Ám mellette szól, hogy az elnökjelöltségét formálisan támogató pártok együtt kellő többséget élveznek a törvényhozásban.

Néhány hónapja a közvélemény kutatások még Widodo biztos győzelmét jelezték előre, a közelmúltban előnye azonban öt százalékra zsugorodott. A kampány nem volt mentes mélyütésektől, így például a Subiantót támogató sajtó felhánytorgatta, hogy Widodo kínai felmenőktől származna, ráadásul keresztény lenne. (Suharto bukásakor Indonéziában kínai ellenes fellépésekre került sor, miután a lakosságnak kevesebb mint öt százalékát adó kínaiak kezében volt a gazdaság több mint egyharmada.) Widodo a támadásra azzal reagált, hogy bemutatta a mekkai zarándoklaton róla készült képeket.

Mintegy 190 millióan járulhatnak a választási urnákhoz, 30 százalékuk 30 éven aluli, ami Widodónak segíthet. A hivatalos végeredmény július 21-22-én várható, s az új elnök októberben veheti át a hatalmat Susilo Bambang Yudhoyono nyugalmazott tábornoktól, aki második ötéves államfői terminusát tölti ki.

Bárki is győzzön, a fő kihívás a korrupció elleni harc és a gazdasági növekedés fenntartása. a BBC cikke szerint. Indonézia GDP-je tavaly 5,7 százalékkal bővült, s az idei kilátások is hasonlóak. További feladat a szekuláris állam, s ezzel a demokrácia továbbvitele a világ legnépesebb muzulmán országában, ahol a 2002-es Bali merényletet követően kemény eszközökkel visszaszorították a szélsőséges iszalmistákat.