Németországban több mint ötven közéleti személyiség csatlakozott ahhoz a felhívásához, amely követeli, hogy a berlini kormány adjon politikai menedékjogot Edward Snowdennek, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt informatikusának. A felhívást a Spiegel közli, és aláírta többek között Heiner Geissler volt CDU-főtitkár és Reinhard Rauball tekintélyes szociáldemokrata politikus, a német futballszövetség főtitkára is. A maga kommentárjában az ismert író és költő, a Büchner-díjas és Griffin-életműdíjas Hans Magnus Enzensberger azt írja, az amerikai álom „rémálommá” változott.

Snowden hónapok óta szivárogtat ki dokumentumokat arról, hogy az NSA lehallgatta a fél világot, benne nem mellesleg több mint tíz éven át Angela Merkel német kancellár mobiltelefonjával. Ezen a németek érthetően vérig sértődtek, és most párthovatartozástól függetlenül egyre többen mondják, hogy a megfelelő válasz az lenne, ha a felelősségre vonás elől menekülő amerikai politikai menedékjogot kapna Németországban.

Bár a szövetségi törvényhozás, a Bundestag nemsokára parlamenti vizsgálatot indít Merkel lehallgatása miatt, és ennek az üléseire sokan Snowdent is meghívnák, az egyre többször elhangzó követelések ellenére Berlin érezhetően húzódozik a nyílt konfrontációtól az Egyesült Államokkal. Michael Grosse-Brömer, a CDU frakcióvezetője azzal intette le az ezzel kapcsolatos várakozásokat, hogy semmi szükség Snowdent Németországba hívni, elég, ha egy Bundestag-küldöttség Moszkvában találkozik vele. Az amerikai májusban először Hawaiiról Hongkongba, majd egy hónappal később Moszkvába repült, ahol hosszú huzavona után ideiglenes politikai menedékjogot kapott. Ez jövő júniusban lejár; ha az amerikai elhagyja Oroszországot, elveszíti, Németországban viszont kérhetne másikat helyette. A nyáron egyébként kért is, de ezt a német hatóságok elutasították, arra hivatkozva, hogy személyes jelenlét kell hozzá.

Snowden a Spiegel kedvéért kiáltvánnyal lepte meg a világot. Aki kimondja az igazságot, semmiféle bűnt nem követ el – állítja, hozzátéve, hogy a lehallgatás globális probléma, amely globális válaszokat követel. Szerinte a világszerte végzett adatgyűjtés és megfigyelés a szólásszabadságot és a nyílt társadalmat fenyegeti.

Eközben a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung írja, hogy Merkel valószínűleg egy kémkedést tiltó kétoldalú megállapodással rendezi a konfliktust ahelyett, hogy az európai adatvédelmi törvényeken akarna szigorítani. Ezt a német–amerikai szerződést akár már a jövő év elején aláírhatják. Korábban még azt rebesgették, hogy Németország esetleg szeretne a „hatodik szem” lenni, vagyis bekerülni abba a klubba, amelyet a második világháború után az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland alapított a hírszerzési információk megosztásáért, de Berlinben azonnal cáfolták, hogy ez így lenne.