Előadásában a külügyi tárca irányítója kijelentette: a súlyos gazdasági-pénzügyi válság ellenére Európa – az életminőség tekintetében – még mindig a legjobb hely a világon, az EU jobban jön ki a krízisből, mint az Egyesült Államok vagy Japán.

A külügyminiszter úgy látja, hogy az elkövetkező évtizedekben mind az Európai Unió, mind a közös fizetőeszköz, az euró is fennmarad. Az integrációban az uniós tagállamok ugyanakkor egy útkereszteződéshez értek, itt dől el, hogy sikerül-e megtartani az unió integritását, egységét.

Martonyi szerint nem a két- vagy többsebességes Európától kell félni, ezek – legyen szó például az eurózónáról – már létező dolgok. Az unió széttöredezettsége viszont feltétlenül elkerülendő, sok kockázatot rejt, ha nő a szakadék az eurózónán belüli és azon kívüli tagállamok között. A bankunió annak is a tesztje lesz, hogy egyforma bánásmódban részesülnek-e az eurózónán belüli és kívüli országok, az utóbbiak számára biztosítják-e a bármikori csatlakozás lehetőségét, átlátható lesz-e a folyamat.

A jelen legfontosabb feladatának Martonyi a válságkezelést nevezte, ehhez szerinte a fennálló szerződések biztosítják a szükséges eszközöket. – A szerződések mindenkire egyformán vonatkoznak, tiszteletben kell tartani a tagállamok nemzeti identitását, megengedhetetlen a kettős mérce alkalmazása – tette hozzá.