Szuperadóval megy a gazdagoknak Hollande
Eljött az igazság pillanata: Francois Hollande francia elnök, aki májusi választási győzelme előtt az európai megszorító politikák ellen kampányolt, pénteken előrukkolt saját elképzeléseivel arról, hogyan is lehetne egyszerre csökkenteni az adósságot, s beindítani a növekedést. A francia költségvetést Jean-Marc Ayrault miniszterelnök mutatta be pénteken, s a tervezet annyiban nem okozott meglepetést, hogy a több mint 30 milliárdos megtakarítás nagyját, 20 milliárdot a gazdagok megadóztásából, és a vállalkozások adókedvezményeinek megszüntetéséből adná össze.
Hollande beváltotta kampányígéretét: a luxus őshazájában a költségvetési terv szerint 75 százalékos „szuperadót” kell majd fizetniük azoknak, akik évente egymillió eurónál (mai áron: 285 millió Ft) többet keresnek (ez körülbelül kétezer embert érint.) Sajtóértesülések szerint a brüsszeli ingatlanirodáknál már hetek óta megugrott a kereslet: a gazdag franciák Belgiumban keresnének menedéket a pénzügyi világot ellenségnek kikiáltó Hollande elől. Bevezetnek egy 45 százalékos adókulcsot is azoknak, akik 150 ezer eurónál többet visznek haza. Ayrault kormányfő a többi szja-emelést nem részletezte, de bizonygatta: tíz állampolgárból kilenc meg sem fogja érezni az adóemelést. További tízmilliárd eurót költségcsökkentéssel próbál majd megspórolni a szocialista kormány. Azonban a párizsi vezetés az ötmillió közszolgából nem engedne el egyet sem, és a nyugdíjakhoz sem nyúlnak hozzá.
A több mint 30 milliárdos spórolásra – amit Hollande az elmúlt harminc év legszigorúbb egyszeri nadrágszíj-megszorításának nevezett – azért is kellett sort keríteni, mert az uniós előírásoknak megfelelően jövőre 3 százalék alá kell vinni a most 4, 5 százalékos költségvetési hiányt, és erről a piacokat is meg kell győzni.
Ha nincs tehén, akkor nincs mit fejni
Azonban elemzők szerint a költségvetési tervezet túl optimista, mert túl magas gazdasági növekedéssel számol. Úgy vélik, az adóemelések és a kiadások csökkentése mellett nehéz lesz tartani a 0,8 százalékos növekedési célt 2013-ban, és a 2 százalékost 2014-ben. – Hollande feláldozza azt a tehenet, amit később meg akar fejni – fogalmazott a Reuters. Franciaország egyébként most stagnál, az elmúlt három negyedévben nem volt növekedés, a munkanélküliség pedig újra elérte a hárommilliós lélektani határt. A francia államadósság pedig a második világháború vége óta, a GDP 91 százalékával most a legnagyobb (magasabb, mint a várhatóan hamarosan mentőcsomagért folyamodó Spanyolországé).
Franciaországnak – az euróövezet második legnagyobb gazdaságának – eddig sikerült nagyobb sokkok nélkül átvészelnie az euróválságot. Bár magas az államadósság, és az ország versenyképessége gyenge, a befektetők bíznak az országban és a francia papírokban. A francia államkötvények – melyek a biztos befektetésnek tekintett német papírok alternatívái lettek a válság során – kamatai történelmi mélyponton vannak, az állam finanszírozása így rövid távon nem lehet probléma. Ugyanakkor, ha a befektetők megérzik, hogy Hollande nem akarja tartani a háromszázalékos költségvetési hiánycélt, vagy komolytalanok a reformjai, a hangulat Párizs ellen fordulhat.
Egyes elemzők kifogásolják azt is, hogy a francia vezetés nem csökkentette radikálisabban a kiadásait. A francia közkiadások a GDP 56 százalékát adják ki, amely – Dánia után – Európában a legmagasabb arány. Az Európai Bizottság név nélkül nyilatkozó tisztviselői is a szerkezeti átalakításokat hiányolják a tervezetből, amelyek pedig felpörgethetnék a versenyképességet, fenntartható pályára állítva a növekedést és az adósságcsökkentést.
