’Sztálini’ törvény ellen tüntettek az újságírók
A szervezők szerint a fehér papírlapok azt jelképezik, hogy a törvényjavaslat elfogadása után "üresek", azaz tartalom nélküliek leszek a hírek. A jogszabály értelmezésük szerint a cenzúra bevezetését jelenti, és kétségessé teszi, hogy az újságírók valódi szakmai munkát folytathassanak a nem független ukrán bíróságok mellett.
– Ez az előterjesztés a sztálini időket hozza vissza Ukrajnában, annak alapján nemcsak az újságírók, hanem bárki elítélhető lesz az országban, aki bírálni meri a vezetést – nyilatkozta az MTI-nek a demonstráción Mikola Knyazsickij, a hatalommal szembeni kritikus hangvételéről ismertté vált TVi hírtelevízió vezérigazgatója.
Meggyőződése szerint a javaslatot előterjesztő kormánypárti képviselő nem magától nyújtotta be indítványát, hanem azt egyeztette frakciójával, a Viktor Janukovics elnök mögött álló Régiók Pártjával, és maga az államfő is támogatta azt. Javaslatának elvetését pedig az után javasolta a képviselő, hogy már nemzetközi szinten gyakoroltak nyomást az ukrán vezetésre, s azért, mert a parlamenti választások előtt a kormánypárt nem teheti meg, hogy ilyen tartalmú törvényt léptessen életbe.
Rámutatott arra, hogy a javaslat, amelyet szeptember 18-án első olvasásban már elfogadott a parlament, csak úgy vonható vissza, ha minden képviselő, aki igennel szavazott rá, visszavonja voksát.
Ellentmondó hírek jelentek meg eközben az ukrán sajtóban arról, hogy a parlament keddi ülésének napirendjén szerepel-e a javaslat visszavonását kérő határozati javaslat, amelyet az indítvány szerzője, Vitalij Zsuravszkij múlt kedd éjjel nyújtott be.
Mihajlina Szkorik, az Ukrajina televízió munkatársa elmondta, hogy noha az ukrán tévék – a TVi kivételével – hivatalosan nem csatlakoztak a tiltakozó akcióhoz, műsoraikban nagy teret szenteltek a heves tiltakozást kiváltó törvényjavaslatnak. Több tévécsatornánál dolgozó kollégája is – függetlenül politikai szimpátiájától – megjelent a mostani megmozduláson, hiszen a javaslat minden újságírót egyformán érint, senki sem akar börtönbe kerülni hivatása gyakorlása miatt. Az MTI kérdésére válaszolva közölte, nem tart attól, hogy bármiféle atrocitás érné a munkahelyén amiatt, mert részt vett a tüntetésen.
A rágalmazást bűncselekménnyé nyilvánító törvényjavaslat megszavazása után országos tiltakozó akció indult. Számos népszerű hírportál kezdőlapján most is látható az akció fekete-fehér emblémája: egy börtönablak, alatta a következő felirattal: "Védd meg az információhoz való jogodat, mondj nemet a rágalmazásról szóló törvényre!"
A múlt héten több tekintélyes ukrán újság – köztük a Korreszpondent című orosz nyelvű hetilap és az angol nyelvű KyivPost is – üres címlappal jelent meg a törvényjavaslat elleni tiltakozásul. Október elsején csatlakozott az akcióhoz az ukrán Wikipédia is, amely figyelmezteti felhasználóit, hogy adott esetben ők is büntethetők lesznek rágalmazásért, ha a törvény életbe lép.
