Meggyőződésem, hogy nem fog a szlovák-magyar politikai kapcsolatok romlásához vezetni, ha a pozsonyi parlament nem hagyja jóvá a módosított közoktatási törvényt – jelentette ki a szlovák közszolgálati tévé vitaműsorában Ivan Gasparovic, aki tavaly decemberben megvétózta a nagy többséggel jóváhagyott tervezetet, s azt ajánlotta a képviselőknek, hogy másodszorra ne hagyják jóvá.  A szlovák elnök azzal indokolta a döntését, hogy a jogszabály elsősorban az államnyelv-törvénnyel és más jogi normával is ellentétes, szerinte még alkotmányellenes is. – Elsőbbsége a szlovák nyelvnek van. Én nem ellenzem a kétnyelvű megnevezéseket, de csak a törvényes kereteken belül.

Az államfő a továbbiakban úgy vélekedett, hogy az országban nincsenek magyar iskolák, miként magyar egyetem sem létezik, csupán szlovák oktatási intézmények léteznek, ahol az egyes kisebbségek nyelvén oktatnak. Élesen bírálta Csáky Pált is, aki nemrég azt kérte a Szlovákiai Római Katolikus Püspöki Kartól, hogy a magyarok lakta egyházmegyék valamelyikében nevezzen ki magyar főpásztort. Szerinte az MKP elnöke ismét nacionalista húrokat pengetett, mert a jó katolikusnak nem a vallás és nem a papok nemzetisége a lényeges.

Elemzők szerint Gasparovic az utóbbi hetekben mélynemzeti retorikával igyekszik megnyerni a szlovák választók támogatását a március 21-én sorra kerülő elnökválasztás előtt, holott a hivatalos kampány csak tizenöt nappal a megméretés előtt kezdődik.  Újraválasztását a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a vezzető kormányerő, a Smer is támogatja. Robert Fico kormányfő viszont néhány napja közvetve és óvatosan azért bírálta őt, mert megvétózta a közoktatási törvény módosítását. - A szlovák-magyar viszony alakulásáért minden pozsonyi alkotmányos tényező egyaránt felelős – jelentette ki a TA 3 hírtelevízió politikai vitaműsorában a miniszterelnök.

A szlovákiai magyar tankönyvekben eddig a diákok anyanyelvén tüntették fel a földrajzi neveket, legfeljebb a függelékben tettek közzé magyar-szlovák helységnév-szótárt. Néhány hónappal ezelőtt Ján Mikolaj szlovák oktatásügyi miniszter – az SNS jelöltje – elrendelte a kiadóknak, hogy ezentúl a magyar tannyelvű iskolák számára kiadott tankönyvekben is szlovákul kell feltüntetni a földrajzi neveket is.

Azóta már két olyan kiadvány látott napvilágot, amelyek olyani nyelvi szörnyszüleményeket tartalmaztak, mint például: „Legnagyobb alföldünk a Dunaj mellett fekszik. A neve: Podunajská nízina.” - Tehát a Dunát és a Csallóközt sem tüntették fel magyarul.  Még a bősi vízerőműt is úgy emlegetik az egyébként is magyartalanságoktól hemzsegő szövegkörnyezetben, hogy „a gabcikovói vodné dielo”. A keveréknyelven megjelent tankönyvek óriási felháborodást váltottak ki a szlovákiai magyar pedagógusok és a szülők körében, akik visszaküldték a miniszternek ezeket a szellemi selejteket. Tiltakoztak a szlovákiai értelmiségiek is.

A MKP ezután tavaly szeptemberben törvénymódosítást nyújtott be a pozsonyi parlamentben. Azt indítványozták, hogy a politikai manipulációk megakadályozása érdekében jogszabály mondja ki, hogy a szlovákiai nemzetiségű iskolák által használt tankönyvekben a diákok anyanyelvén tüntessék fel a földrajzi neveket is. A javaslatot a Smer módosító javaslataival és szavazataival a törvényhozás megszavazta. A szlovák kormányfő tavalyi, révkomáromi négyszemközti találkozóján megigérte Gyurcsány Ferencnek, hogy a vitás kérdést rövidesen megnyugtatóan rendezik.

(POZSONY)