Guy Verhofstadt arra szólította fel az Európai Tanács dán elnökségét, hogy az állam- és kormányfők hétfői tanácsa foglalkozzon Magyarország kérdésével – erről az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának vezetője azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyet Konrád György író társaságában tartott péntek délután Brüsszelben. A dán elnökség a felvetéssel kapcsolatban úgy reagált: a napirendet Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és kabinetje állítja össze, a kérdésben ők az illetékesek. Verhofstadt felszólításának teljesítését technikailag és politikailag is nehéz kivitelezni. – Nem tartom életszerűnek – kommentálta a lehetséges napirendre vételt Martonyi János, Brüsszelben tartózkodó magyar külügyminiszter.

Verhofstadt közölte azt is: szervezik, hogy a parlament állampolgári jogokkal, bel- és igazságüggyel foglalkozó bizottságának február 9-i ülésén meghallgassák a magyar ellenzék és civil társadalom képviselőit. A belga politikus reményei szerint a meghallgatás alapot adhat az EP-nek, hogy a következő strasbourgi plenáris ülésen kezdeményezze a parlament az alapszerződés mostanra hírhedté vált hetes cikkelyének alkalmazását. Verhofstadt ismét hangsúlyozta: ők egyelőre pusztán a cikk első bekezdését szeretnék életbe léptetni, amely szerint a bizottság, a parlament, vagy a tagállamok egyharmadának kezdeményezésére a tanács megállapíthatja, hogy az alapjogok megsértésének veszélye merült fel Magyarországon. A liberálisok vezetője közölte: szankciókat, vagyis Magyarország szavazati jogainak felfüggesztését az eljárásnak ez a szakasza nem érinti.

A Fidesz pártcsaládját alkotó Európai Néppárt ellenzésével kapcsolatos újságírói kérdésre Verhofstadt hangsúlyozta: vannak, akik úgy gondolják, hogy technikai kérdésekre lehet szorítani a kérdést, mint tavaly a médiatörvény ügyében, és elég pusztán a bizottság által indított három kötelezettségszegési eljárásra koncentrálni. Lehetetlen újra így kezelni a dolgot – fogalmazott a liberális politikus, aki hozzátette: más parlamenti frakciók támogatására is számít.

Verhofstadt kitért arra is: a jogállamiság, emberi jogok és demokrácia felett őrködő, strasbourgi székhelyű Európa Tanács (amely nem az EU intézménye) parlamenti közgyűlésének egyik bizottsága csütörtökön az új magyar jogszabályokkal kapcsolatos aggályok miatt arra kérte fel a Velencei Bizottságot (amely az Európa Tanács egyik tanácsadó szerve), hogy vizsgálja meg az információ szabadságára, az alkotmánybíróságra, az ügyészségre, a nemzetiségekre, és a családvédelemre vonatkozó jogszabályokat. A Velencei Bizottság nemrég kezdte meg a magyar szabályozás vizsgálatát a bíróság függetlenségével, a vallásszabadsággal és a választójoggal kapcsolatban is. Utóbbi vizsgálódást a bizottság a magyar hatóságok kérésére kezdte meg, miután erre kérte fel a magyar kormányzatot az Európa Tanács főtitkára, Thorbjorn Jagland január 11-én Martonyi Jánosnak küldött levelében. A levélben a főtitkár a három említett területen kívül még a médiatörvényt jelöli meg – ebben a témában azonban nem érkezett felkérés a bizottság felé.

Február 16-17-én érkezik Budapestre az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének két jelentéstevője, a svéd Kerstin Lundgren és a cseh Jana Fischerová. A két jelentéstevő tavaly júliusban egyszer már tájékozódott Budapesten, miután a strasbourgi parlamenti közgyűlés 24 tagja kezdeményezte a monitoring eljárás megindítását Magyarországgal kapcsolatban.

Konrád György író szerint „orbánista pártállam” épül Magyarországon, és a hangulat a 20 évvel ezelőtti állapotokra emlékezteti. A liberális értelmiségi szerint elhibázott politika Orbán részéről a keleti hatalmak, Kína, Oroszország, Szaúd-Arábia felé húzni. Dilettánsnak nevezte a kormány gazdaságpolitikáját a brüsszeli sajtótájékoztatón. Nevetségesnek tartja a másfél évvel ezelőtti választást forradalomnak hívni, többek között azért, mert a forradalmak nem fülkékben, hanem nagy tereken történnek. Emlékeztetett, volt már kétharmados kormányzás Magyarországon, de az akkori kormány nem kezdett alkotmányozásba, mert annak hosszú, óvatos munkának kell lennie, mely során konszenzust kell kialakítani a társadalmi és politikai csoportokkal. Konrád György „egyoldalú alkotmánynak” nevezte a mostani alaptörvényt.

Magyarország szóba került a külügyminiszterek pénteki tanácskozásán is. A Benelux államok kérésére az Európai Bizottság részéről Maros Sefcovic alelnök számolt be a Magyarországgal szemben indult eljárásokról a bírák nyugdíjkorhatára, a jegybank és az adatvédelmi hivatal függetlenségének kérdésében. Az alelnök kitért a bíróság függetlenségével és a médiaszabályozással kapcsolatos egyéb aggályokra, illetve az erről szóló bizottsági levelekre.

Martonyi János külügyminiszter felszólalásában közölte: Budapest szándéka, hogy ezeket az eljárásokat még ebben az első fázisukban lezárják. (A következő menetben, egy hónap múlva, a bizottság úgynevezett „indokolt véleményt” küldhet Magyarországra, amely már határidőhöz kötötten szólíthatja fel Budapestet a jogszabályok megváltoztatására.) – Mindenféleképpen szeretnék nagyon gyorsan lezárni az ügyet – számolt be az elhangzottakról a külügyminiszter újságíróknak a tanácskozás után Brüsszelben. – Az a mi szempontunk, s mindenkinek szempont kell, hogy legyen, hogy kerüljük el a tagállamok közti vitákat, megosztottságot politikai és ideológiai vonalak mentén – tette hozzá Martonyi János. A belga miniszter felszólalásában közölte, továbbra is szeretnék, ha a bizottság beszámolna az eljárásokról. A dán elnökség sajtótájékoztatója szerint a tanácskozáson nem került szóba a hetes cikkely alkalmazása.