A cikkíró, Stéphane Kovacs szerint tavaly áprilisi megválasztása óta Orbán számos európai vezető szemében vitatott személyiséggé vált. Az okok között a lap megemlíti, hogy kétharmados parlamenti többséggel a háta mögött a kormányfő „nekiment” mindennek Magyarországon, ami nem tetszett neki. Idézte Orbánt, aki szerint az ország azt várja tőle, hogy bontsa le a régi rendszert és egy újat építsen fel.

A Le Figaro emlékeztet arra, hogy Tamás Gáspár Miklós filozófus már Orbán megválasztásakor figyelmeztetett a félig tekintélyelvű rendszer kiépítésére, és megjósolta, hogy a közszférában tisztogatások, az állami intézményeknél pedig pártos átalakítás várható. A filozófus most azt mondta a lapnak, hogy maga sem számított "ilyen mértékű radikalizmusra". Véleménye szerint Orbán megszilárdította a hatalmát, s ettől nem tér el. Ebből azonban Tamás Gáspár Miklós szerint az emberek nem sokat érzékelnek, mert a televíziót cenzúra alá vonták. Az európai kritikák pedig csak erősítették a Fidesz azon álláspontját, hogy Magyarország ellenségekkel van körülvéve - tette hozzá a filozófus. A lap megemlíti, hogy az ellenzék szavai szerint "hataloméhes" miniszterelnök "egyesével von magához minden független intézményt": a köztársaság elnök az ő embere, a közigazgatás az ő utasításait hajtja végre, az Alkotmánybíróság jogköre csökkent, a sajtó szájkosarat kapott, az Állami Számvevőszék és a Legfőbb Ügyészség vezetését megbízható embereire bízta.

A lap arra is kitér, hogy a miniszterelnök úgymond államosította a magánnyugdíj-pénztárakat, válságadónak nevezett különadókat fogadtatott el, amelyek elsősorban a külföldi multinacionális cégeket sújtják. "A következő lépés a áprilisra tervezett alkotmánymódosítás lesz" - zárta a sort a cikkíró.

A Le Figaro szerint azonban a médiatörvény - amelyről az EBESZ úgy véli, hogy fenyegeti a sajtószabadságot - kellett ahhoz, hogy Európa figyelmeztesse Budapestet. A lap azt írja, hogy január 1-jétől a nem kiegyensúlyozott tájékoztatást súlyos pénzbírsággal lehet sújtani, s hogy a média felügyeletét ellátó hatóságban csak a Fidesz által megválasztott tagok kaptak helyet. Hivatkozik Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszterre, aki a lap szerint megkérdőjelezte Magyarország alkalmasságát az unió vezetésére, valamint Václav Havel volt cseh elnökre, aki a magyar kormány "tekintélyelvű tendenciájáról" nyilvánított véleményt. 

Alex Kuli, a Political Capital elemzője a lapnak azt mondta, hogy egy elrontott uniós elnökség ajándék lenne a szocialista ellenzék számára. Azonban valószínűbb az, hogy a 2011-es évet Orbán kissé sebzetten, de mégis egészségesen fogja zárni - írta a Le Figaro.

A lap külön írásban foglalkozott a határon túli magyarok kettős állampolgárságát lehetővé tevő törvénnyel. A lap brüsszeli tudósítója szerint egyelőre nem lehet tudni, hányan fogják kérni honosításukat a mintegy 2,5-3 millió magyar közül, akik a szomszédos országokban élnek, de "az eredmény mérges vitát válthat ki az Európai Unió határaival kapcsolatosan".

Jean-Jacques Mével szerint Orbán a soros uniós elnökként ismét a zavarkeltő szerébe került, miután a Nagy-Magyarország iránt nosztalgiázók által kezdeményezett 2004-es vitatott népszavazás eredményét felhasználta az állampolgársági törvénynél. A szerző megemlítette, hogy január első hetében már 4102-en indították meg a honosítási eljárást, Budapest hivatalosan 250-400 ezer kérelemre számít az év végéig, s hogy még idén vita kezdődhet a parlamentben a honosított magyarok szavazati jogának a megadásáról.

A lap szerint Magyarország kezdeményezése kétféleképpen ítélhető meg: Budapesten és az európai intézmények egyes magas szintjein is úgy vélik, hogy Európa célja a határok megszüntetése, amelynek következtében az európaiak egyszerre több identitással is rendelkeznek, vér szerinti, kulturális identitással, vagy az országhoz való kötődés alapján. Egy másik, kevésbé hallható álláspont szerint viszont nyugtalanító, hogy az Európai Unión belül a határok virtuálisan áthelyezhetőkké válnak egyes államok elképzeléseinek megfelelően.

Az unión kívüli, például az ukrajnai magyarok állampolgársága a lap szerint a "félig illegális uniós bővítés" kérdését vetheti fel és zavart is kelt egyes uniós vezetőkben. Egy diplomata szerint "a téma nagyon kényessé vált Közép-Kelet-Európában". Az állampolgárság, a honosítás, az útlevelek vagy a szavazati jog megadása azonban 100 százalékig nemzeti hatáskörbe tartozik, s bár azok hatásai egész Európát érintik, sem Brüsszel, sem a szomszédos országok nem szólhatnak bele a kérdésbe - hívja fel a figyelmet a Le Figaro. A tudósító megemlíti, hogy míg évekig tartó tárgyalások kellenek majd a 27 tagállam között ahhoz, hogy Izland és 300 ezer lakója beléphessen az EU-ba, Budapest vagy Bukarest egy tollvonással több millió jelöltnek jogot biztosíthat arra, hogy Európában éljen és dolgozzon.