Gazdag Szlovákia és szegény Magyarország - ezen a címen közli ma a pozsonyi Sme napilap Lubos Palatának, a szlovák-magyar politikai kapcsolatok egyik legavatottabb szakértőjének írását. A neves cseh publicista szerint nem érdemes nagyobb jelentőséget tulajdonítani a magyarországi visszahonosítás, vagyis a kettős állampolgárság ügyének. Ugyanis ez a téma az Európai Unión belül zavaros és balkáni típusú problémakör, amelynek semmilyen gyakorlati következménye nincs. „Érthető ugyan, hogy a magyarországi törekvések nyugtalanítják a szlovákságot, mert a múlt rossz emlékei elevenednek meg előttük, de mégis felülnézetből és nyugalommal kellene szemlélniük az eseményeket. Orbán Viktor bizarr lépései mást nem érdemelnek“ - vélekedik a szerző.

Aki a továbbiakban arra hívja fel a figyelmet, hogy lényegesen megváltozott Szlovákia és Magyarország helyzete. „Nem is olyan régen a magyar barátaimtól – akik távolról sem voltak jobbikosok – még azt hallottam, hogy >Szlovákia a legelmaradottabb magyar falu<. Mára viszont teljesen megváltozott a helyzet.

Szlovákia legyűrte a meciarizmust és néhány év alatt Európa legtehetségesebb nemzetei közé katapultálta magát. Olyan országgá fejlődött, ahol egy személyre számolva a legtöbb gépkocsit gyártják a világon, ahol javul az adómorál, működik a demokratikus politikai verseny, ahol a szélsőségesek a társadalom perifériáján tengődnek, ahol a médiumok valóban szabadok, s ahol növekszik a lakosság életszínvonala. Pozsony Prága után a közép-európai régió leggazdagabb városa. Hozzájuk képest Budapest csupán szegény rokon“ - állapítja meg a cseh publicista.

Azzal folytatja, hogy mindezek után a szlovákoknak nem kell ijedten a Duna tulsó partjára tekintgetniük. Ott ugyanis semmi olyasmi nincs, ami veszélyt jelentene számukra. Orbán Viktor és kormánya kétségbeesetten igyekszik megfelelő bátorságot szerezni ahhoz, hogy elszánja magát azokra, az ország korszerűsítéséhez szükséges lépésekre, amelyeket Mikulás Dzurinda kabinetje már nyolc évvel ezelőtt megtett. A szlovák miniszterelnök még azt is megkockáztatta, hogy a bátor reformjai miatt a legközelebbi választásokon leváltják. Orbán Viktornak még ennyi kurázsija sincs – szögezi le Palata.

Így folytatja: „Az új,  nemzeti alkotmány, amelyben a Szent Koronára, a tizenöt milliós magyar nemzetre, a Kárpát-medencei küldetésre hivatkoznak, ebben az esetben semmi más, mint történelmi kacat, amellyel Orbánék igyekeznek eltakarni azt, hogy máig nincs életképes tervük arra, hogy miként vezessék ki az országot a súlyos válságból. Mostanság éppen a magyarországi állampolgárok nyugdíj megtakarításait eszik fel. Magyarország ilyen körülmények között semmiben és semmivel sem veszélyezteti Szlovákiát. A szlovákiai magyaroknak sem tud mit nyújtani. A szlovákok ne tartsanak attól sem, hogy magyar nemzetiségű polgártársaik az anyaországban szeretnének élni, ahol korlátozzák a szabadságjogokat, ahol kommunista módszerek uralkodnak ismét, s ahol a köztévé műsorai a legsötétebb meciari éveket idézik. Nem szabad lebecsülni a szlovákiai magyarokat, akiknek nagy többsége mindezt jól látja“ - olvasható az elemzésben. Ezért Pozsonynak arra kell törekednie, hogy a szlovákiai magyarok, romák és más kisebbségiek ugyanolyan jól érezzék magukat a hazájukban, mint a többségi nemzethez tartozó polgárok.

Lubos Palata szerint félnivalója inkább Orbán Viktornak van. Azért is, mert nem kizárt, hogy tíz év múlva a közös határ túloldalán élők Szlovákiához szeretnének tartozni. Mert ott sokkal jobb lesz a megélhetés, mint odahaza. Szlovákia furcsa déli szomszédjánál – fejezi be eszmefuttatását a neves cseh szerző.