A pénteki  német sajtó az amerikai  külpolitika irányváltásának egyértelmű jeleként értékelte Obama bejelentését arról, hogy Washington lemond a Közép-Európába tervezett rakétavédelmi pajzs telepítéséről. Az országos napilapok többsége üdvözölte a washingtoni kormányzati döntést. Néhány elemző viszont bizonytalan volt annak  megítélésében, vajon bölcs sakkhúzásról vagy merő naivitásról van-e  szó.

A konzervatív Die Welt osztotta a legkevésbé a rakétatelepítési  tervek leállítása utáni eufóriát. Az újság aggodalmának adott hangot  amiatt, hogy Obama politikája nemcsak naiv, hanem veszélyes is. A lap szerint a döntés csalódást kelthet  Közép-Európában. Csehországban és Lengyelországban ugyanis aligha  értik Obama nagyvonalú gesztusát az egyáltalán nem nagyvonalú  Oroszországgal szemben, és attól tartanak, hogy ismét magukra  maradnak – fogalmazott a lap.

Hasonló kételyeket fogalmazott meg a Financial Times Deutschland  is. Az üzleti-politikai napilap úgy vélte: Obama óriási lépést tett  az oroszok felé anélkül, hogy Moszkva bármilyen  ellenszolgáltatást ígért volna. Az a tény, hogy az Egyesült Államok  elnöke ilyen jellegű ilyen gesztust előlegez meg, vagy nagy  bátorságra vagy pedig nagyfokú naivitásra vall - írta a lap. Az  újság szerint Obama számára veszélyes lenne, ha az a látszat  alakulna ki, hogy térdre esik az oroszok előtt. A washingtoni  bejelentéssel Moszkva került erőfölénybe - vélekedett a Financial  Times Deutschland.

A liberális Süddeutsche Zeitung szintén arra figyelmeztetett: az  Egyesült Államok közép-európai szövetségesei most joggal tarthatnak  attól, hogy Moszkvában egyesek a gyengeség jeleként értékelhetik a  washingtoni döntést. Az újság szerint az amerikai elnök új, az  együttműködést célzó külpolitikáját csakis akkor folytathatja sikerrel, ha Európa szorosan kiáll mellette.

Tüske az orosz bundában

Barack Obama kihúzott egy olyan tüskét a dühös orosz medve  bundájából, amely jó ideje feleslegesen mérgezte az orosz-amerikai  viszonyt - írta pénteken a Basler Zeitung című svájci lap az  amerikai elnök előző napi bejelentéséről. Az újság rámutatott, Obamának szüksége van Moszkvára ahhoz, hogy külpolitikáját, amelyben a korábbinál sokkal inkább a  diplomáciára épít, sikerre vigye. Most Oroszországon a sor – írta a  Basler Zeitung.

Az osztrák Die Presse emlékeztetett arra, nem volt váratlan a csütörtöki  bejelentés, hiszen Obama már az elnökválasztási kampányban is  jelezte, hogy a rakétavédelmi rendszernek először is költséghatékonynak kell lennie, másrészt műszakilag kivitelezhetőnek. A két feltételből  egyik sem teljesült azóta sem - állapította meg a Die  Presse. A konzervatív bécsi lap kitért arra is, hogy Lengyelországban és  Csehországban most sokan csalódottak. Abban reménykedtek, hogy a  rakétapajzs révén különlegesen szoros viszonyt alakíthatnak ki  Washingtonnal, amely a védőszárnyai alá veszi őket. A Die Presse  ugyanakkor megjegyezte, több odafigyeléssel, diplomáciai ügyességgel  az amerikai elnöknek sikerülhet újra megnyernie magának Amerika e  két hű szövetségesét.

A történelmi tapasztalat arra tanít, hogy Oroszországgal okosabb az erő pozíciójából tárgyalni - írta a koppenhágai Berlingske Tidende. A konzervatív dán lap szerint éppen ezért Obama elnöknek meg kell győznie európai szövetségeseit (döntése helyességéről), egyszersmind jobb viszonyt kell kialakítania Oroszországgal anélkül, hogy meggyengítené a Nyugatot.

Megfakult vonzerő

Értékeléseikben a brit lapok okos döntésnek a rakétapajzs feladását. A konzervatív The Times szerkesztőségi cikke szerint az Obama-kormány egy olyan tervet ejtett, amely nem volt  költséghatékony, és katonailag sem felelt meg a fenyegetés  jellegének. Az új amerikai hírszerzési adatok is arra vallanak,  hogy Irán jelenleg a rövid és közepes hatótávolságú rakéták kifejlesztésére összpontosít, márpedig ezek ellen a csehországi és lengyelországi pajzs vajmi kevéssé lenne hatékony. A kelet-európai védelmi ráadásul rendszer rendkívül drága is lett volna.  Ha Iránt már kipróbált technológiákkal is féken lehet tartani, az egyértelműen fontos tényező a jelenlegi gazdasági  környezetben - áll a The Times pénteki elemzésében. A lap szerint a döntés politikai szempontból is nagyon előnyös.  A Bush-féle rakétaterv komolyan terhelte az Oroszországhoz fűződő  kapcsolatokat, és Moszkva kalinyingrádi rakétatelepítéssel  fenyegetőzött válaszként. Éppen ennek következtében azonban több  kelet-európai ország, különösen Lengyelország az „orosz agresszió” elleni alapvető fontosságú garanciának tartotta a tervezett  rakétapajzsot. Obamának most ragaszkodnia kellene ahhoz, hogy Moszkva aktívan  támogassa az Irán elleni szankciókat. Ez a legkevesebb, amit  Oroszország megtehet és meg is kell tennie, válaszul a rakétapajzsról hozott értelmes döntésre – áll a konzervatív brit lap  pénteki írásában.

A The Guardian, a legnagyobb baloldali brit napilap úgy véli: a Bush-terv fő vonzereje egyébként is az volt,  hogy az amerikai hadsereg megvetheti a lábát cseh és lengyel földön. A terv ejtésének is megvan azonban az ára: Izrael például még  nagyobb késztetést érezhet egyoldalú katonai akció végrehajtására  Irán ellen, és az sem biztos, hogy Moszkva az Irán elleni új  szankciók támogatásával viszonozza az amerikai döntést. Obama lépése  mindazonáltal olyan lehetőséget teremtett, amelyet Oroszországnak nem szabadna eltékozolnia – írta a pénteki The Guardian.

Koncertező nagyhatalmak

Többnyire bírálokat fogalmazott meg viszont a cseh sajtó. Barack Obamával olyan ember került az USA élére, aki „újra az amerikai-orosz nagyhatalmi koncert mellett döntött, még annak  árán is, hogy meggyengülnek Washington kapcsolatai Európa egy  részével” - véli a Mladá Fronta Dnes című. Ez  rövidlátó politika, amely nem sok hasznot fog hozni – fűzte hozzá a liberális napilap. „A döntés ráadásul rossz időben született, akkor, amikor Oroszország - gazdasága segítségével is nyomást gyakorol Kelet-Közép-Európára, hogy felújítsa  elvesztett befolyását. Diplomáciánk számára megdöbbentő, hogy milyen  hátra került az emberi jogok kérdése az amerikai kül- és  biztonságpolitikában. Ez olyan dolog, amelyre az 1989 utáni cseh  külpolitika kiemelten épít” – emelte ki a lap kommentárja.

A Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilap szerint  realistának kell lenni, tudomásul véve, hogy Washington a  közép-európai szövetségesekkel eddig fenntartott magas szintű  kapcsolatait lecseréli a Moszkvával fenntartott viszony nyugalmáért  és az oroszokkal való együttműködésért. „Ha a Kreml bármi oknál fogva csak úgy elzárna a gázcsapokat, a  jövőben nem számolhatunk azzal, hogy a mai amerikai kormányzat  teljes mellszélességgel kiáll mellettünk. Csak akkor teszi ezt meg, ha tudni fogja, hogy ezzel nem borzolja fel  Moszkva kedélyeit” – jegyzi meg a tekintélyes prágai újság.

A baloldali Právo úgy véli: felesleges a nagy hűhó, mert a  fegyverek és fegyverrendszerek halmozása, a potenciális ellenség  bekerítése a mai világban nevetséges, és ezzel még egyetlen állam sem tett szert nagyobb biztonságra.

Barack Obama amerikai elnök szakít elődje, George Bush politikájával - írta  pénteki számában a Kommerszant című orosz lap arról, hogy előző nap  Washington bejelentette, lemond a Közép-Európába tervezett amerikai  rakétavédelmi pajzs telepítéséről. A döntés alapvetően megváltoztatja a helyzetet az orosz-amerikai viszonyban – állapította meg a moszkvai  napilap. Voltaképpen ez az első látható következménye a  Washingtonban bejelentett új kezdetnek – írta, utalva arra, hogy a rakétavédelmi rendszer kelet-európai eleme a Bush-kormányzat szívügye volt. A Kommerszant rámutatott, hogy a rakétavédelmi program volt az  egyik fő oka az Egyesült Államok és Oroszország között kialakult  példátlan feszültségnek. Moszkva nem hitte el azt az amerikai  magyarázatot, hogy a rendszer kizárólag az Irán jelentette nukleáris  fenyegetést hivatott kivédeni.

Egy másik orosz újság, a Rosszijszkaja Gazeta - cikkében „pragmatikus elnöknek” nevezve Obamát -, kifejtette: az új elnök  magával vitte a Fehér Házba azt a meggyőződést, hogy a nemzetközi  problémákat csak a partnerekkel együtt lehet megoldani, és ez  hozzájárult a csütörtöki döntéshez. A lap utalt arra is, hogy  Moszkva a rakétavédelmi program kérdésében kezdettől fogva világossá  tette: a megvalósítással Amerika átlépne egy vörös vonalat, amelyen  túl globális fegyverkezési verseny kezdődne. George W. Bush előző amerikai elnök trójai falóként használt egyes kelet-európai államokat az EU-ban; ezek rendre nemet mondtak,  ha valami nem tetszett Washingtonnak. A NATO-ban is próbálkoznak  egyes korábbi kommunista országok azzal, hogy az atlanti szövetséget  Oroszország ellen irányítsák. Ezek elfeledkeznek arról, hogy a Fehér  Házban ma már egy másik, pragmatikus elnök lakik - írta a Rosszijszkaja Gazeta.

A történelem ismétli önmagát

Az Egyesült Államok elnöke által kérdőjelezi meg saját külpolitikáját, amely a  gazdasági felvirágzás és a béke időszakával ajándékozta meg a  világot - írta pénteken a Polska című lengyel napilap az európai  rakétapajzs tervének feladását kommentáló cikkében. Az újság szerint  bizonytalan, instabil idők kezdődnek, és ennek oka vagy a határtalan  naivitás vagy Közép-Európa érdekeinek eladása.

„A történelem ismétli önmagát: hetven évvel ezelőtt Franciaország és Nagy-Britannia nem tudta rászánni magát a Hitler  elleni háborúra, jóllehet szövetségi kötelezettségeik voltak  Lengyelországgal szemben. (...) Ma pedig Amerika a biztonság  illúziójáért cserébe lehetővé teszi Oroszország számára, hogy  betegye a lábát a Közép-Európába felé nyíló ajtóba.”

„Az amerikai rakétapajzs ejtésével a Kreml több legyet ütött egy  csapásra - vélekedik a konzervatív Rzeczpospolita. Nem fognak  amerikai katonák feltűnni 200 kilométerre az orosz határtól; az „oroszellenes” Lengyelországot megalázták; a nemzetközi porondon megnőtt Moszkva súlya. Ellenszolgáltatásként Oroszország támogatni fogja az Irán elleni új  szankciókat, és beleegyezik a nukleáris robbanótöltetek számának  korlátozásába. Ez rendkívül alacsony ár az orosz félnek nyújtott  számtalan előnyért.”

„A 2009-es esztendő a végét jelzi egy viszonylag hosszú, kilenc  évet átfogó szoros szövetségnek Varsó és Washington között -  mutatott rá a liberális Gazeta Wyborcza. - Lengyelország a saját  sikereinek lett az áldozata. Közép-Európa ma stabil, betagozódott a  NATO-ba és az EU-ba, semmi nem fenyegeti. Washingtonnak már nem kell  rá odafigyelnie, hiszen sokkal nagyobb problémákkal néz szembe  Afganisztánban, Iránban, Kínában és Izraelben - olyan helyeken, ahol Lengyelország nem számít.”