Csúcsponton a római kormányfô és a sajtó közötti feszültség: hiába médiamágnás, soha nem volt idilli a neki nem tetsző híreket és szerzôket kommunistának bélyegző Berlusconi viszonya az újságírókkal (kivéve a saját lapjainál írókat). Ennyire még 2002-ben sem feszült a helyzet, amikor második miniszterelnökégét két neves újságírónak és egy humoristának a közszolgálati televízióból való kizárásával indította.

Most a tavasszal robbant szexbotrány, a prostituált Patriziával folytatott telefonszex, a kormányfői rezidencián és Berlusconi szardíniai villájában kattintott fotók vágták ki a biztosítékot. Berlusconi beperelte a meztelen barátnőinek fényképeit publikáló spanyol El Paíst és az olasz La Repubblicát, amely naponta megkérdezi tôle: milyen szálak fûzték a kiskorú Noemihez, hozzájutottak-e a prostik államtitokhoz, és milyen az elmeállapota az ország vezetőjének. Bíróság előtt a Berlusconit impotensnek nevező L’Unità is.

A baloldali sajtóval való harc csak a jéghegy csúcsa: az FNSI pórázt abban az igazságügyi csomagban lát, mely korlátozni kívánja az ügyészi vizsgálatok adataihoz való hozzáférést a telefon-lehallgatások közlésének tiltásával. Elmérgesítette a helyzetet a Berlusconi-család birtokolta Il Giornale támadása a kormányfô erkölcsi magatartását megkérdôjelezô katolikus püspöki kar napilapjának, az Avvenirének a fôszerkesztôje ellen. Miután napvilágra került homoszexualitása és az, hogy szeretôje barátnôjének bántalmazása miatt elítélték, Dino Boffo lemondott.

A negyedik Berlusconi-kormány másfél éve alatt ez lesz a negyedik tömegdemonstráció az ellenzéki Demokraták, a szakszervezetek és a diákok tüntetése után. Ők mind csatlakoznak, de most először Berlusconi ellen menetelnek a jobbközép kormánytól hirtelen elpártolt katolikus sajtó képviselői. Állást foglalt az államfő Giorgio Napolitano is: „A sajtószabadság a demokrácia alapja” – mondta.

Az újságokban már csak Zsarnokként nevezett Berlusconi ellen három jogász aláírásgyűjtést indított: ehhez eddig 400 ezren csatlakoztak, soraikban a nagy európai lapok fôszerkesztőivel.

„Szegény Itália, sajnálom, hogy ilyen újságírói vannak! Mind szélhámosok!” – kiáltja Berlusconi, miközben már készülnek a „Mind szélhámosok vagyunk, Papi!” feliratú transzparensek – Noemi becézi így a miniszterelnököt.

A sajtószabadságért való tüntetés három nappal előzi meg az olasz alkotmánybíróságnak az igazságügyi reformról való véleményét: ha a testület elveti, és nemet mond a négy legmagasabb állami méltóságnak kért immunitásra, Berlusconinak szembe kell nézni az ellene folyamatban levő korrupciós perekkel. Ez pedig lemondásához vezethet: „Berlusconi még soha nem volt ilyen közel saját maga megbuktatásához!” – mondta a radikális Emma Bonino, és a színfalak mögött a jobbközép szövetségesek már megkezdték az utód keresését.