Radar-ügy: Mi 110 százalékig megbízunk a magyarokban
– Nyomós nemzeti érdek fűződik a harmadik („Tubes”) három dimenziós NATO-radar Magyarországon való létesítéséhez – mondta lapunk kérdésére Benkő Tibor altábornagy, vezérkari főnök. – Nem kérdéses, hogy Magyarországnak szüksége van-e rá. A harmadik három dimenziós, korszerű radar ugyanis nem elsősorban háborús célokat szolgál, hanem növeli a polgári légi forgalom, az utasok biztonságát, követi és a rendszer részeként feldolgozza az egyre több kisebb, vállalati, vagy magántulajdonú repülőgép mozgását. A harmadik radar helyszínének kiválasztásában döntés még nincs. A mi dolgunk a szakmai véleményezés – hangoztatta a vezérkari főnök. Benkő Tibor a már elkészült két hasonló radarról, elmondta, mind a békéscsabai, mind a bánkúti tesztelési fázisban van, a hadsereg még nem vette át.
A NATO száztíz százalékig megbízik a magyarokban, hogy megoldják a radar-kérdést – jelezte kérdésünkre Giampaolo Di Paola admirális, a NATO legfontosabb katonai testülete, a Katonai Bizottság elnöke. A kétoldalú tárgyalásokon egyébként nem is érintették ezt a kérdést – tette hozzá. Di Paola admirális az Oroszország-NATO kapcsolatról, a NATO orosz helikopter-vásárlási szándékáról elmondta, hogy moszkvai látogatása során Anders Fogh Rasmussen főtitkár ajánlatot tett az oroszoknak és a szövetség most várja a választ. Az orosz helikopterek bírják a gyűrődést, és a motorjaik is erősek. Az afgán légiflotta gerincét az orosz gyártmányú helikopterek alkotják, a NATO ezért is döntött a vásárlás mellett.
Megkérdeztük az admirálist az afganisztáni helyzet egyik legbonyolultabb kérdéséről, a kábítószer-termelésről, a dilemmáról, hogy hagyják-e a parasztokat mákot termeszteni (ami sokkal jövedelmezőbb, mint mondjuk a gabonáé.). – Ennek megoldása nem az ISAF, a szövetséges erők, a NATO kompetenciája. A NATO, az ISAF szerepe ebben a kérdésben a támogatás. Az afgán kormánynak kell elhatároznia magát és a döntését a NATO saját erőforrásaival, hírszerző apparátusával, információival támogatja – mondotta.
Di Paola admirális Benkő Tibor meghívására érkezett Magyarországra, pénteken délelőtt Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszterrel, Németh Zsolt külügyi államtitkárral, Dr. Kocsis Mátéval, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának az elnökével találkozott. Benkő Tiborral kétoldalú tárgyaláson beszélték meg, hogy a NATO mit vár Magyarországtól. Három, a szövetség egészét érintő kérdésről beszéltek.
Afganisztán. Az idei év kritikus, béke-dzsirga (törzsi vezetők, meghatározó személyiségek részvételével tartandó nagytanácskozás) lesz. Júliusban Kabulban nemzetközi értekezletet tartanak az afgán kormánynak az ország vezetését, a kulcsfontosságú funkciókat teljes mértékben átvevő „átmenet időszakáról”, szeptemberben dzsirga-választásokat tartanak. – A NATO nem tulajdonosa Afganisztánnak, fogalmazott az admirális, jelezvén, a kormányzat feladata az országot megfelelő módon irányítani. A szövetség legfontosabb teendője: kiképezni, támogatni az afgán kormányerőket, hogy azok egymagukban képesek legyenek az ország biztonsága garantálására. A folyamatban lévő déli offenzíva kapcsán elmondta, nem kell afféle „D”-napra, normandiai partraszállásra gondolni, hanem kitartó NATO akcióra, amellyel bővítik az afgán kormányerők, a szövetség ellenőrzése alatt álló területeket.
A NATO stratégiai koncepciója. Ez nem valamiféle misztikus dolog, hanem egy politikai dokumentum, amely felvázolja, mit kell tennie a szövetségnek a következő tíz évben és azon túl.
A szövetség átalakítása. A NATO-n belül ez három alpontra tagolódik, a stratégiai koncepcióra, a szerkezet-átalakításra és a műveletekre. Az admirális méltatta és megköszönte a magyar katonák példás helytállását nemcsak Afganisztánban, hanem a többi misszós területeken, a Balkánon, Koszovóban.
Az MTI kérdésére válaszul a vezérkari főnök elmondta, hogy még a Bajnai-kormány 200 plusz katonát ajánlott fel Afganisztánba. A misszióra 14 milliárd forintot szántak a költségvetésben. Ebből az első lépésben 5.2 milliárd realizálódott. A fennmaradó 8.8 milliárdot illetően megkaptuk az engedélyt a beszerzésre, de ehhez nincs költségvetési fedezet, de nem lépünk vissza, teljesítjük a vállalást, erősítette meg.
A feladatot 2012-ig több fázisban hajtják végre. Most októberben 60-80 fő utazik ki Kabulba a repülőtér irányítására tett vállalásunk teljesítésére – félévre. Jövő év első félévében feláll a Mi-17-es helikopter kiképző-támogató magyar csapat. A „vilniusi” helikopter-vállalásból adódó teendőket csak a Mi-17-es feladat teljesítése után leszünk képesek vállalni, a két helikopter-feladatot párhuzamosan nem tudjuk végre hajtani – mondta Benkő Tibor altábornagy.
