Az elüldözés mint szégyen című írásában a szerző, Stephan Löwenstein, a FAZ Magyarországgal is foglalkozó bécsi tudósítója kiemelte: Magyarország az érintett országok közül elsőként ismerte el, hogy jogtalanság érte az elüldözött németeket, és állami emléknapot vezetett be. Az erről szóló parlamenti határozatot ellenszavazat nélkül fogadták el, ami "az egyébként jellemző politikai megosztottságot tekintve önmagáért beszél" - tette hozzá.

A tavaly decemberi határozat folyamatosságot jelez a rendszerváltás utáni Magyarország viszonyulásában, hiszen Sólyom László korábbi államfő már 2006-ban, a kitelepítések megindításának 60. évfordulóján megkövette az elüldözött magyarországi németeket. Korábban viszont a hivatalos álláspont az volt, hogy Magyarország csupán teljesítette a győztes nagyhatalmak potsdami konferenciáján kötött megállapodást a németek kitelepítéséről - írta Löwenstein.

A Magyarországot szorongató gyűlölet elmélyült, amióta a jelenlegi kormány 2010-ben hivatalba lépett és fokozatosan jobbra tolódott - írta a CNN honlapján, Fareed Zakaria újságíró GPS-rovatában megjelent blogbejegyzésében Lydia Gall. A Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi civil szervezet Kelet-Európa- és Balkán-szakértője Magyarországon a türelmetlenség riasztó légköre érezhető címmel jelentette meg írását.

„A kormánypárt, a Fidesz arra irányuló folyamatos kampánya, hogy aláássa a jogállamiságot, valamint az emberi jogok visszaszorítása hozzájárult a kisebbségek és egyéb sebezhető csoportok iránti jelenlegi soviniszta hozzáállás kialakulásához a társadalomban" - állította a szerző a közelmúlt néhány esetét is ismertető írásában. Gall szerint a kormány hallgat, s ez utat nyitott a Jobbikhoz hasonló szélsőjobboldali pártok, a kormánypárton belül is egyesek gyűlöletbeszéde, valamint az előtt, hogy a Jobbikhoz közel álló félkatonai csoportok megfélemlítő meneteléseket rendezzenek roma településeken.

A Financial Times blogrovatában (beyondbrics) Kester Eddy budapesti tudósító szerint a független közgazdászok régen voltak ennyire bizonytalanok, mint most, azt találgatva, kit jelöl Orbán Viktor az MNB-elnöki tisztségre. Simor András jelenlegi MNB-elnök a Fidesz 2010-es földcsuszamlásszerű választási győzelme óta harcol olyan kezdeményezések ellen, amelyek széles körű megítélés szerint a jegybank függetlenségének aláásását célozzák, és erőteljes nyomás nehezedett rá távozása végett is.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank budapesti közgazdásza szerint a piac most már meglehetősen tisztában van azzal, hogy Simor András utódja politikai kinevezéssel kerül a tisztségbe, és nem is annyira a személy a lényeges, hanem, hogy milyen lesz pénzügypolitikája. A cikk szerzője szerint az igazi probléma az, hogy a piacokat nem is egyik vagy másik konkrét politika aggasztja, hiszen néhány magyarországi intézkedést a nyugati országokban is alkalmaztak, hanem „az Orbán-kormánynak a hatalomra kerülése óta tapasztalt stílusa, lépéseinek kiterjedtsége és általános piacellenes hozzáállása”. Török Zoltán elemző szerint a piac ideges az MNB élén esedékes váltás miatt, és a forint márciusig jóval a 300 forint/eurós árfolyam fölé is gyengülhet, majd „remélhetőleg" korrigál.