A magyar kormány jól teljesítette az európai uniós elnökség feladatait, az ország azonban rémisztően megváltozott - írta csütörtöki kommentárjában a Süddeutsche Zeitung.

A német liberális napilap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó tudósítója, Michael Frank a Jekyll és Hyde elnöksége alatt című írásban a féléves elnöki tevékenységet Dr. Jekyll és Mr. Hyde történetéhez hasonlította. Budapest - mint írta - az elnökséget rendkívül komolyan vette, és brüsszeli értékelés szerint jó munkát végzett. A magyar kormány ugyanakkor a törvényhozás területén bemutatott "őrjöngésével" az EU-t magára haragította, szomszédait az állampolgársági törvénnyel és az új alkotmánnyal elbizonytalanította, a "nagymagyar pátoszt" pedig államfelfogás rangjára emelte - hangoztatta a tudósító.

Michael Frank szerint a kormány által kijelölt, magasan képzett szakértők profi módon végezték az elnöki munkát. Ami az adminisztratív terheket illeti, mindent precízen sikerült teljesíteni, rendezetlen akták nem maradtak hátra. A magyart követő lengyel elnökség számára kevés feldolgoznivaló maradt. A tudósító az eredmények között kiemelte, hogy Horvátország csatlakozását sikerült jó útra terelni. Utalt a romastratégiára is, hangoztatva, hogy Budapest a kontinens legnagyobb kisebbségének nehéz helyzetét közösségi témává emelte.

„Eltekintve Orbán Viktor miniszterelnöknek az Európai Parlament előtti dühödt kirohanásaitól, Dr. Jekyll az európai uniós elnökségi munkát a legigényesebb módon teljesítette" - fogalmazott a szerző, hozzátéve: „alig lehetett érezni valamit abból a duzzadó küldetéstudatból, amellyel Mr. Hyde saját lakosságát lelkesítette, a szomszédokat pedig tartósan felkavarta." Ez utóbbit a tudósító az elmúlt fél év „másik történetének" nevezte, hangoztatva, hogy a kétharmados parlamenti többséget szerzett jobboldali nemzeti kormánypárt, a Fidesz "a magyarok földjét rohamos ütemben saját érdekeinek a bástyájává változtatta." A cikkíró ennek kapcsán említette az új alkotmányt, a média ellenőrzésének „intézményesítését", a kultúra területén végrehajtott „tisztogatást", a bírói függetlenség megszüntetését. Utalt az alkotmánybíróság kibővítésére, hangoztatva, hogy az öt új tag kinevezésével az „teljes mértékben Fidesz-vonalra állt".

Magyarország, a színlelt demokrácia címmel közölt kommentárt a Berliner Zeitung. A baloldali német napilapban Frank Herold a bevezetőben arról írt, hogy az uniós elnöki tevékenység a Lisszaboni Szerződés óta immár nem az, ami korábban volt. Európa irányítása az elnökségi pozícióban lehetetlen, ugyanakkor az elnöki tisztség lehetőséget nyújt arra, hogy egy ország legalábbis fél évre magára vonja a többi tagállam figyelmét, és az unióban tekintélyre tegyen szert. „Magyarország esetében egy olyan országra nyílt pillantás, amelyben rendkívüli állapot uralkodik" - vélte Frank Herold.

A cikkíró emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a választók Orbán Viktort és pártját kétharmados, alkotmányozó többségben részesítették, az ellenzéket pedig eljelentéktelenítették. Orbán - mint írta - mindig erre a választási eredményre hivatkozott, amikor az elmúlt hat hónapban többször is bírálat érte. A szinte csak a magyar belpolitikát feldolgozó írás szerzője foglalkozott az alkotmányozás folyamatával, és a többi között hangoztatta: „A magyar parlament jelenleg nem szuverén népképviselet. Tevékenysége arra korlátozódik. hogy az Orbán-csapat rendeleteit kollektív bólintással törvényerőre emelje."