A Financial Times londoni gazdasági-politikai napilap internetes kiadásán megjelent értékelés szerint a Fidesz győzelme Orbán Viktor diadalmas visszatérését jelenti. A 2002-ben és 2006-ban egymás után elszenvedett vereségek megpecsételhették volna egy kevésbé kitartó, kevésbé erőteljes politikai személyiség sorsát. E kudarcok azonban nem rendítették meg Orbán Viktor azon vágyát, hogy eltávolítsa az általa hozzá nem értőként és korruptként jellemzett szocialistákat a hatalomból - áll a Financial Times kommentárjában.

A lap által idézett bennfentesek szerint Orbán Viktor "ádáz antikommunizmusa" nem enyhült azóta sem, hogy a Fidesz vezetője 1989-ben, a szovjet csapatok kivonását követelő beszédével először előtérbe került.  Más vonatkozásokban azonban már kevésbé könnyű meghatározni a Fidesz nézeteit. Orbán provokatív, a sajtóval bánni tudó politikus, aki azonban a választás előtti időszakban kerülte az újságírók kutakodó kérdéseit. Csaba László, a budapesti Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdásza azt mondta a Financial Timesnak: Orbán Viktor megtanulta, hogy amit nyilvánosan kimond, az számít. Megtanult élni egy olyan befektetői közösségben, amelyik bizalmatlan iránta, és meg kell nyernie bizalmukat - idézte a lap a CEU szakértőjét.

A Financial Times szerint Orbán Viktor ellenzékben kikelt a szocialisták által a gazdasági növekedés rovására életbe léptetett közkiadás-csökkentő tervek ellen. Ám az ő ígéretei, amelyek adócsökkentésről és tíz év alatt egymillió munkahely megteremtéséről szólnak, komoly költségvetési korlátokba ütköznek. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 20 milliárd eurós mentőcsomagja után kevés lehetőség maradt a bőkezűségre, azzal együtt is, hogy Orbán Viktor várhatóan egyezségre jut (az IMF-fel) a magasabb államháztartási hiánycélról - áll a brit lap vasárnap esti elemzésében.

Szabados Krisztián, a Political Capital vezetője azt mondta a Financial Timesnak, hogy a Fidesz tele van tervekkel, de nincs igazán koherens költségvetési és gazdasági stratégiája, mintha nem tudná, mit is akar igazán.

A lap szerint az 1990-es évek elején Orbán Viktor a fiatalos, liberális Fideszt konzervatív jobbközép erővé alakította át, és miniszterelnökségének négy éve alatt Magyarországon figyelemreméltó gazdasági növekedés volt. A Fidesz vezetője arról is emlékezetes azonban, hogy hivatali megbízatását "pénzszórással fejezte be", az utána következő szocialista kormány féktelen hitelfelvételei pedig államcsőd szélére sodorták Magyarországot - áll az értékelésben. A Financial Times szerint politikai elemzők azzal érvelnek, hogy Orbán változatlanul az állam szerepét pártoló, "nem kis állami", konzervatív politikus, és megjegyzik, hogy gazdasági és politikai filozófiája nacionalista, gyakran populista vonulatot is tartalmaz.

Orbán Viktor ígéretet tett annak megakadályozására, hogy külföldi befektetők mezőgazdasági földeket vásároljanak fel, és arra is, hogy a határokon túl élő magyarok állampolgárságban részesülnek. A Financial Times szerint bizonyos, ez utóbbi lépés tovább szítja a haragot a szomszédos Szlovákiában és Romániában.

Lánczi András politikatudós szerint azonban Orbán Viktor populistának bélyegzése nem tükrözi a lényeget. "Felismerte, hogy űr támadt a politikai elitek és a tömegek között, amelyet át kell hidalni" - mondta Lánczi a lapnak. A Financial Times úgy véli ugyanakkor, hogy bár Orbán Viktor a nemzeti egység kormányának szükségességéről szólt, nincs jele annak, hogy ebbe beletartozna a kiegyezés az ellenzékkel. Februárban a Fidesz elnöke arról a reményéről írt, hogy a hatalom nemsokára egyetlen középerőre (vagyis a Fideszre) száll át, és ez az erő 15-20 évig kormányozhat.

'Gyűlöletbeszéd és látens antiszemitizmus'

Orbán Viktorról közöltek portrét hétfőn a francia lapok: a baloldali Libération szerint a magyar populista jobboldal ingatag, de kitartó vezetője nyolc évi ellenzékiség után diadalmasan tért vissza és elsöprő győzelmet aratott pártjával, míg a konzervatív Le Figaro Orbán Viktor, uralkodó magyar címmel mutatta be egy teljes oldalon a Fidesz elnökét.

A Libération a kitartás győzelmének nevezte, hogy az egykori rendszerváltó politikus visszatér az 1998 és 2002 között egyszer már elfoglalt miniszterelnöki székbe. A cikkíró meglátása szerint Orbán kiváló szónok olyan karizmával rendelkezik, amely nem kopott meg az idővel. - Sugárzó és szívélyes, a pártban mindenki ugyanúgy szereti az embert, mint a politikust" - idéz egy Fidesz-tagot a lap.

A Libération szerint Orbán ugyanakkor nem habozik feszültséget provokálni a szomszédos országokkal a romániai és a szlovákiai magyar kisebbségek kérdését felhasználva. A 2002-es veresége után "egy a zászló alatt" a teljes jobboldal összefogása érdekében a szélsőjobboldali választókat is megszólítja, úgy ítélve meg, hogy az antikommunizmus és a nacionalizmus az egyetlen összekovácsoló erő. - Ingatag politikus, nem az értékek függvényében, hanem a saját és pártja érdeke szerint cselekszik - idézi a lap Magyar Kornéliát, a Progresszív Intézet igazgatóját.

A jobboldal vezetője elhagyja a parlamentet, ahol négy év alatt egyetlen egyszer szólal fel. A néphez beszél az utcán. Hiteltelenné teszi az intézményrendszert, folyamatosan az ellenségnek és hazaárulóknak tekintett szocialisták és a liberálisok ellen kampányol" - hangsúlyozza a lap. A szerző szerint "a Fidesz által ügyesen kiépített kis médiahatalom is átvette ezt a gyűlöletbeszédet, amely meghatározóvá vált a politikai életben és megosztotta a társadalmat". Radikális kampánya ellenére, amelyben a lap szerint a látens antiszemitizmust is szította, 2006-ban a Fidesz elvesztette a választást. Kende Péter szerint Orbán és a Fidesz vezetői nem antiszemiták, de tartózkodnak attól, hogy cenzúrát gyakoroljanak ezekkel a gondolatokkal szemben, mert ez is része a politikájuknak. "Orbán pártja soha nem határolódott el a szélsőjobboldali értékektől, és ez az, ami megkülönbözteti a nagy európai konzervatív pártoktól" - vélte a lapban a történész.

A Libération szerint a korrupciós ügyektől meggyengült szocialista kormányok hibái tették lehetővé Orbánnak a revánsot. De a baloldali kudarc mérete és az új szélsőjobboldal megerősödése némileg változtatott a helyzeten, s Szabó Márk, a Nézőpont Intézet elemzője szerint ez Orbánt arra kényszeríti, hogy miközben tíz év alatt antikommunista háborús gépezetté tette a Fideszt, most az országot összefogni képes egyetlen párt vezetőjeként jelenjen meg. A lakosság várakozása óriási és ha a Fidesz erre nem tud válasszal szolgálni, a szélsőjobboldali Jobbik tovább erősödhet - írta a Libération.

Koronapróbák

A Le Figaro szerint Budapesten ismét terjed a régi vicc: Miért vitette át Orbán Viktor miniszterelnökként Szent István koronáját a parlamentbe? Azért, hogy esténként titokban felpróbálhassa. "Mostantól az ambiciózus Orbán, aki nyolc éve tűkön ült az ellenzékiségben, visszakaphatja trónját és koronáját" - fogalmazott ironikusan a konzervatív lap. Az egységet, rendet és biztonságot ígérő programja alapján választották meg a lap szerint a Fideszt, és a megszerzett kétharmados tejhatalmat - amelyre a rendszerváltás óta nem volt példa - a jobboldal a képviselők számának megfelezésére és a közalkalmazottak számának lecsökkentésére, valamint az önkormányzatok megreformálására fogja használni. Drasztikus, de szükséges intézkedésekre, azért hogy Orbán szavaival Magyarország a régió legversenyképesebb államává váljon - tette hozzá az újság.

Arra a kérdésre, hogy a Fidesz elnöke képes lesz-e megfelelni a kihívásnak, a lap egy diplomatát idéz, aki szerint Orbán már nem lobbanékony és ingatag fiatalember, hanem kezd államférfivá válni. Kövér László, a Fidesz másik alapítója szerint is barátja megváltozott az elmúlt nyolc évben: "A csalódások érzékennyé tették. Érettebb és fegyelmezettebb lett".

Orbán előző kormányzásának gazdasági mérlege a Le Figaro szerint pozitív, de nacionalista megszólalásai és flörtölése a szélsőjobboldali MIÉP-pel már sokkal kevésbé tetszett az Európai Uniónak. "A Fidesz nem populista, csak népszerű" - szokta mondani a lap szerint Orbán azoknak, akik opportunizmusát szemére hányják. A 2002-es nem várt vereségét a Le Figaro szerint Orbán nagyon rosszul vette: nem fogadta el a választók döntését, nem járt be a parlamenti ülésekre, a haza ellenségeinek tekintette az ellenfeleit, és inkább az utcán politizált.

Gyújtásra várva

Fennáll a kockázata annak, hogy a szlovákiai magyar kisebbség kérdése a politika napirendjére kerül - írta a Fidesz választási győzelmét értékelő, hétfőn megjelent cikkében a Le Soir liberális brüsszeli lap. Az írás szerzője, Pascal Martin emlékeztetett a magyar nyelvhasználatot korlátozó szlovák nyelvtörvényre, valamint arra, hogy június 12-én a szlovákok is urnához járulnak. Szerinte nagy lesz a kísértés a határ két oldalán levő szélsőségeseknek, hogy "meggyújtsák a lőport".

Martin cikkének másik külpolitikai vonatkozású eleme az, hogy Magyarország 2011 első felében az EU soros elnökségét fogja ellátni. Ezzel kapcsolatban a szerző felvetette azt a kérdést, hogy Orbán Viktor vajon "szívén viseli-e" Európát, valamint utalt arra, hogy a Jobbik "különösen heves antiszemita és romaellenes retorikája" aláássa az európai értékeket. A szerző szerint a Fidesz kétharmados többsége elkerülhetővé teszi a szélsőjobboldali Jobbikhoz való közeledést, amelynek az eshetőségét a konzervatívok a kampány során félre is söpörték. "Ám továbbra is vannak kételyek" - írta a Le Soir.

A cikk a romakérdést Magyarország és az egész térség legnagyobb problémájának nevezte az elkövetkező évekre nézve, és utalt a cigány lakosságon belüli nagyon magas munkanélküliségre. A legfontosabb teendő, ami az új kormányra vár, a munkahelyteremtés és a vásárlóerő csökkenése elleni harc - írta a belga lap. A szerző kitért arra, hogy a pénzügyi kérdéseket illetően - az IMF és az EU támogatása nyomán - korlátozott lesz a kormány mozgástere.

Király 2.0

A Le Figaróhoz hasonlóan hétfőn az Adevarul román napilap is arról írt, hogy Orbán Viktort valóságos királlyá kronázták Magyarországon. A bukaresti napilap nemzetközi rovatában nagy fényképpel kísért, kommentáló elemeket is tartalmazó tudósítást közölt a magyarországi választásokról. Nyomtatott kiadásának nagybetűs címében a lap azt írja: Orbán Viktort Magyarország „királyává” koronázták”. A leendő miniszterelnök mostantól számos reformot valósíthat meg, köztük a parlament létszámának csökkentését, a választási rendszer átalakítását, megadhatja a kettős állampolgárságot a határon túli magyaroknak, sőt, akár az alkotmánybírók személyét is eldöntheti - olvasható a lapban. Idézi a lap Nigel Rendellt, a londoni RBC Capital szakértőjét, aki úgy vélekedik: a külföldi befektetők megkönnyebbülten lélegeznek fel egy parlamenti abszolút többséggel rendelkező, kereszténydemokrata Fidesz győzelme láttán. A szakértő szerint Orbán így megoldhatja az előző kormányok által függőben hagyott nehéz problémákat. Ha Magyarországnak sikerül megvalósítania a szükséges reformokat, Közép-Európa egyik legvonzóbb országává válik - véli a szakértő.

Az Adevarul azt írja: a párt számára a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása élvez elsőbbséget. Egyelőre nem ismertek az ezzel kapcsolatos részletek, de Orbán Viktor és Martonyi János jövendő külügyminiszter megnyilatkozásaiból úgy tűnik: nem arról van szó, hogy a határon túli magyarság „egy tömbben” kapná meg a kettős állampolgárságot, hanem arról, hogy tagjai számára megkönnyítenék annak megadását. A lap hozzáfűzi: a szomszédos országok magyarjai ráadásul nem rendelkeznének szavazati joggal. A Jurnalul National című napilap tényszerű tudósítást közöl, annak címében azt írja: Magyarország vagy Orbánország (Ungaria sau Orbania).