Az új magyar kormány sovinizmus felé hajlik és célba vette a médiát - fogalmazott a cikk alcímében a liberális hangvételű, mértékadó amerikai napilap.

Orbán Viktor pártjának az áprilisi földindulásszerű választási győzelem után a kétharmados parlamenti többség elegendő a szélsőjobb segítsége nélkül való kormányzáshoz. Sok magyar úgy gondolta, hogy Orbán Viktor mérsékelni fogja egykori megosztó politikáját, mindeddig nem tette - írta a lap szerkesztőségi cikkében.

A The Washington Post emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor előző miniszterelnöksége idején nemkívánatos személlyé tette magát Washingtonban, annak ellenére, hogy országa NATO-tag. Az amerikai lap szerint a Bush-kormány megsértődött amiatt, hogy Orbán Viktor kiszolgálta a magyarországi szélsőjobbot, amelyet még mindig jellemez az 1930-as évek nacionalizmusa és antiszemitizmusa.

Az Orbán-kormány első lépései között arról rendelkezett, hogy a más országokban élő magyarok útlevelet kaphatnak, ez a nagy szlovákiai, romániai és szerbiai magyar kisebbségnek szólt. Az amerikai lap szerint "úgy tűnne, hogy nincs nagy szükség egy ilyen lépésre", mivel az első két ország az EU tagja, a harmadik pedig arra pályázik. Orbán Viktor ismét azoknak tett kedvére, akik soha nem fogadták el a Magyarországot jelenlegi határai közé csökkentő 1920-as trianoni szerződést.

A The Washington Post szerint az útlevéllel kapcsolatos rendelkezésre még legyinteni lehetne azzal, hogy jelképes lépésről van szó. A kormány második nagy kezdeményezése, amely a sajtó feletti új, átfogó ellenőrzés bevezetésére tett kísérlet, azonban már nem az.

Orbán Viktor hatalmas parlamenti többségére támaszkodva megszüntette azt az alkotmányos előírást, amely az információs monopóliumok kialakulásának megelőzését célozta. Pártja aztán törvényjavaslatot nyújtott be a közszolgálati televízió- és rádiócsatornák felügyeletét ellátó hatóságok összevonásáról. Egy erős médiatanácsot hoznának létre, amely ezeket a médiumokat, valamint a magánkézben levő műsorszolgáltatókat is szabályozná. A tanács elnökét Orbán Viktor jelölné ki, többi tagját pedig a kormányzó párt jelölné. A lap az ellenzéki MSZP vezetőjét idézte, aki szerint ennek az lenne a hatása, hogy a közszolgálati sajtót pártsajtóvá változtatják. Ilyen jelenség a kommunista hatalom összeomlása óta nem fordult elő Közép-Európában - tette hozzá a The Washington Post.

Ennél is aggasztóbb az amerikai lap szerkesztőségi cikke szerint egy második médiarendelkezés, amely ősszel kerül napirendre. Ez kiterjesztené a kormányzati szabályozást a magán nyomtatott kiadványokra, sőt a bloggerekre is, megnyitva az utat a tartalom ellenőrzéséhez, valamint azon követelményhez, hogy a kiadványoknak regisztráltatniuk kell magukat a hatóságoknál. A sajtószabadságot védő nemzetközi csoportok és magyar újságírók erőteljes tiltakozása nyomán a kormány elhalasztotta a törvényhozási folyamatot. Egyes magyar megfigyelők azonban úgy vélik, hogy Orbán Viktor csak Sólyom László köztársasági elnök augusztusi távozására vár, akit - mint az amerikai lap írta - "a kormányfő egyik nacionalista szövetségese vált fel".

A The Washington Post írása szerint Orbán Viktornak egy parlamenti demokráciában szokatlan mértékű hatalmat adott a nagy választási győzelem. Olyan gazdasági reformokat hajthatna végre, amelyekre szükség van a tartósan gyengélkedő magyar gazdaság felélesztéséhez. Ha azonban ehelyett a demokratikus intézmények meggyöngítésére törekszik, akkor ezzel csak azt érheti el, hogy a nyugati fővárosokban ismét kitaszítottként fogják kezelni - írta szerkesztőségi cikkében az amerikai lap.