A lap - és az ott leírt állásponthoz utólag csatlakozó Greenpeace – szerint a magyar szakember az önéletrajzából kihagyta, hogy milyen fontos munkát végzett korábban egy, a GMO-ipar érdekeit képviselő szervezetben, és az általa vezetett EFSA meglehetősen nagyvonalú engedélyezési politikát követ a génkezelt növények európai importjával és termesztésével kapcsolatban.

A francia újságnak José Bové, a Zöldek francia európai parlamenti képviselője nyilatkozott, botrányos érdekkonfliktusnak nevezve a történteket. Szerinte a magyar vezető önéletrajzában kisebbítette az International Life Sciences Institute (ILSI) nevű „lobbiszervezetben” korábban végzett tevékenységét, titokban tartva, hogy az európai részleg igazgatótanácsában dolgozott. Bové Bánáti Diána azonnali lemondását követelte. Ugyanezt sürgeti a Greenpeace is. Lapunkhoz eljuttatott közleményükben azt írják: az EFSA az egyetlen szerv, amely szakvéleményt ad az Európai Bizottság számára a génmanipulált növények engedélyezéséről, és a hivatal eddig minden kérelemnek zöld utat adott (leszámítva azokat, amelyeket a gyártók maguk vontak vissza).

Bánáti Diána lapunknak nyilatkozva először is cáfolta, hogy az ILSI-ben végzett tevékenysége ne szerepelt volna az ún. érdekeltségi nyilatkozatában: szerinte ezt viszonylag könnyű ellenőrizni, ha valaki megnézi a dokumentum korábbi verzióit. Bánáti úgy véli, a Liberation-cikk többi része az EFSA tevékenységének teljes félreértésén, alapvető Ismerethiányon alapul. Ő maga a független – tehát az Európai Bizottság egyetlen főigazgatósága (DG) alá sem tartozó - hivatal igazgatótanácsát (management board) vezeti, és a testület semmilyen formában nem szól bele az EFSA tíz tudományos paneljének szakmai munkájába. (Az itthon a Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet vezetőjeként dolgozó szakember kérdésünkre elmondta: róla a szakmában közismert, hogy kutatóként meglehetősen óvatosan viszonyul a génkezelt növényekhez.)

Mint kifejtette, a hivatal a cégek által beadott vizsgálati dokumentumok, illetve a vonatkozó szakirodalom alapján tudományos kockázatbecslési tevékenységet végez, a konkrét döntések mindig az EU megfelelő testületeiben (leggyakrabban a miniszterek tanácsában) születnek.

Az EFSA tevékenységével kapcsolatban egyébként tényleg sok a kifogás, elsősorban azért, mert a szervezet nem végeztet önálló vizsgálatokat. A valóban független, megbízható kontrollvizsgálatok száma viszont nagyon kicsi (főként azért, mert a GMO-cégek nem adnak hozzá alapanyagot, vagyis génkezelt vetőmagot). Így viszont a vállalati kutatási jelentések és a szakirodalmi adatok összevetéséből sem dönthető el egyértelműen, hogy egy-egy új növény valóban kockázatos-e.