A mérsékelt iszlamista politikus „állami terrorizmussal” vádolta meg a zsidó államot, amellyel a korábbi szoros szövetségesi viszony a múltté, a hangnem egyre ellenségesebbé válik a közel-keleti térség két fontos szereplője között.

Erdogan újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy egyszer és mindenkorra véget vet az izraeliek „rosszul neveltségének”. A kormányfő szerint a török flotta sokkal gyakoribb jenlétet fog mutatni a Földközi-tenger keleti térségében, ahol eddig Izrael, no meg a NATO-szövetséges Egyesült Államok haditengerészete uralt.

Az egyre élesebb hangnem oka, hogy 2010 májusában az izraeli haditengerészet kommandója meg akarta állítani a Gázai-övezetbe tartó, török zászló alatt hajózó segélyflottát. A kilenc halálos áldozatot okozó akcióért az izraeliek a mai napig nem kértek bocsánatot. Ankarából időközben az izraeli nagykövet mellett további diplomatákat is kiutasítottak, így a zsidó állam nagykövetsége lényegében „gondnoki szintre” redukálódott.

A kormányfői posztot 2003 óta betöltő Erdogan állítólag az Izraelhez fűződő katonai és a kereskedelmi kapcsolatok teljes befagyasztását is kilátásba helyezte. Ezt később a miniszterelnöki iroda cáfolta – jelentették a hírügynökségek. Az 57 éves politikus közölte: a jövő hét elején – kairói látogatása mentén – szeretné felkeresni a Gázai-övezetet is. Teljes támogatásáról biztosította a palesztinok azon törekvését, hogy az ENSZ Közgyűlése ismerje el államiságukat.

Az Izraellel szembeni kemény vonalas kurzust több elemző azzal magyarázza, hogy az EU-tagságra törekvő Törökországot kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) elnöke az arab tavaszban alaposan meggyengült Egyiptom helyére pályázik. Erdogan hazáját a muzulmán világ öntudatos vezetőjeként, a palesztin ügy felkarolójaként kívánja pozícionálni – nem utolsósorban Iránnal és Szaúd-Arábiával szemben. A közel-keleti térségből Törökország mellett Egyiptom és Jordánia állt eddig szóba Izraellel, s ismerte el a zsidó államot.