'Le kell venni az etnikai szemüveget!'
Romani Rose, a Németországi Szintik és Romák Központi Tanácsának elnöke arról beszélt, hogy a több mint 80 millió lakosú szövetségi köztársaságban mintegy 600 ezer roma él. Jelentős részük annyira integrálódott a német társadalomba, hogy környezetük nem is tud származásukról. Az előítéletek és klisék mindettől függetlenül nem szűntek meg: a romák rögtön kéznél vannak, ha bűnbakokat kell keresni. - Mi, romák és szintik 600 éve élünk Európában, a kultúránk az európai kultúra része – hangoztatta. Q német hatósági, különösen a rendőrségi nyelvezetben is gyakran előfordul, hogy megnevezik a gyanúsítottak, illetve elkövetők etnikai származását. Igaz, a „roma” vagy „cigány” szó helyett inkább „vidéket járó utazókat”, vagy „mobil etnikai kisebbséget” emlegetnek. Az elmúlt időszakban azért némi pozitív változás tapasztalható a romákról sugárzott médiaképben. Rose szerint azért, mert szervezete évente több tucatnyi panasszal él a német sajtó etikai testületénél a kirekesztőnek-megbélyegzőnek tekintett cikkek, tudósítások miatt.
Eva Sobotka, az EU bécsi székhelyű Alapjogi Ügynökségének roma-szakértője úgy látja, hogy a romákról szóló, alapvetően a konfliktusra kihegyezett média-tudósítások nem a megértést segítik elő. – Nagyon hasznos az úgynevezett kisebbségi média, vagyis a romáknak szóló, roma újságírók által készített műsorok. Legalább ilyen fontos, hogy roma származású újságírók, bemondók – lehetőleg fő-műsoridőben – jelenjenek meg a fősodorban tartozó médiában – mondta lapunknak Sobotka. Havasi János főszerkesztő szerint, ha rajta múlna, az esti adásokban már lenne roma műsorvezető, de elismerte, hogy ezzel az MTV még mindig adós.
Sobotka úgy látja, hogy a romák integrációjáról a többségi társadalommal senki sem beszél, ezt a vákuumot használják ki a szélsőséges pártok. Rosét meglepte, hogy az elmúlt másfél évtizedben mennyire ellenségessé vált a romákkal szembeni magyarországi közhangulat. Thomas Morawski, az ARD közszolgálati adó – Kelet-Közép-Európát jól ismerő – riportere szerint „le kell venni az etnikai szemüveget”, a túlzott politikai korrektség sehova sem vezet. Ugyanakkor dilemmát jelent, hogy miként mutasson be egy roma sikersztorit. Az lecsapódhat, hogy száz negatív eset után végre van egy pozitív, de úgyis, hogy hiába a jó példa, ha van másik száz rossz, az előítéleteket tovább erősítő eset.
