'Én a hidegháború harcosa vagyok'
Csaknem nyolc év alatt amerikai kormánytisztviselők mintegy kétmilliárd dollárnyi üzemanyag-szállítási megrendelést adtak a Vörös Csillagnak és a Minának. A Pentagon logisztikai ügynöksége (Defense Logistics Agency), az amerikai védelmi minisztérium, a külügyminisztérium tudtával folyó machinációk komoly politikai, diplomáciai, geopolitikai „járulékos veszteségeket” okoztak az Egyesült Államoknak – idézi a nemzetközi katonai kérdésekkel foglalkozó blog azt a jelentést, amelyet az amerikai képviselőház nemzetbiztonsági és külügyi albizottsága hozott nyilvánosságra hétfőn.
Douglas Edelman ugyanis jól helyezkedett. Amikor az amerikai kommandósok 2001-ben megjelentek Afganisztánban, az amerikai állampolgár Edelmannak, egyes források szerint korábbi hírszerzőtisztnek, már jóforgalmú bárja volt Biskekben, az egykori szovjet birodalom keleti végvárában, a független Kirgizsztán fővárosában. A bár kuncsafjai sajátos keveréket alkottak. A Vadkelet szerencselovagjai, kiugrott KGB-tisztek, európaiak, amerikai hírszerzők, homályos üzletekbe bonyolódott közép-ázsiai hadurak, törzsfőnökök, ukrán kurvák, bizonytalan hátterű, állampolgárságú, nemzetiségű és foglalkozású személyek alkották a törzsvendég-sereget – a bár amerikai utazókat a Star Wars filmsorozat-korabeli mulatóra emlékeztette a Tatooinen, a Wookiepedia leírásában sötét figurákat összegyűjtő titkokzatos sivatagi bolygón. És ha még a Gazprom arrafelé ólálkodó felderítőit is megemlítjük, a kép teljessé kerekedik.
Az élelmes Edelman csak árulta a hotdogot, sört meg a vodkát a derék kirgizeknek és a többi vendégnek, és várta a nagy lehetőséget. Furcsamód be is jött neki. Beszállt abba az üzletbe, amely Vörös Csillag beszerzett orosz üzemanyagot ad el, nyugdijas amerikai katona-, CIA-tisztek közreműködésével az amerikaiak és néhány NATO-szövetséges által bérelt, Biskek melletti Manasz katonai légitámaszpontnak. Innen szállnak fel – az orosz üzemanyaggal – az amerikai légierő repülő benzinkútjai, a KC-135-ösök, hogy a térség felett kijelölt légtérben feltöltsék a szövetségesek járőröző, vagy éppen bevetést végrehajtó F-16-osait és Tornadóit. A Washington Post riportja szerint Edelman és egy fiatal helyi üzlettársa az évek során összesen hárommilliárd dollár (mintegy 650 milliárd forint) értékű üzemanyag-szállítási megrendelést kapott a Pentagontól, ebből mintegy kétmilliárd dollárnyi üzlet folyt keresztül a két offshore cégen.
A katonai üzemanyagszállításokat az amerikaiak egyébként mindvégig polgári célúnak tüntették fel az oroszokkal kötött szerződésekben. „Én a hidegháború harcosa vagyok, büszke rá, hogy megszívattuk a ruszkikat" - dicsekedett el erről kissé naivan Chuck Squires, a Vörös Csillag egyik alkalmazottja. De hogy az oroszok tényleg nem tudtak volna róla, hogy Squires és társai „megszívatták" őket, az erősen kétséges, hiszen az orosz hírszerzés meglehetősen otthonosan mozog a térségben. Végtére is a legnagyobb hasznot ők húzták: eladták az amerikaiaknak az üzemanyagot, nem állt érdekükben felrúgni a boltot.
A Gazprom, eleve jól járt, hiszen végső soron az orosz finomítókból kikerülő üzemanyag után fizetett adók, exportvámok csinos summát tesznek ki. De az orosz óriás, mondják elemzők, közvetlenül is szeretne beszállní a kirgizsztáni üzemanyag-buliba, elvégre Oroszországban még sokan Kirgizsztánt orosz befolyási övezetnek „közelkülföldnek” tartják, ahová az amerikaiak csak engedéllyel jöhetnek seftelni.
Ehhez szolgáltatott kitűnő alkalmat, hogy Kirgizsztán április óta súlyos belső válságban őrlődik, és ez valakiknek nagyon jól jött, indokot adva rá, hogy leváltsák a Manasz-támaszpont húsosfazeka körül tülekedő csapatot. Rákenjük a megbuktatott elnökre, Kurmanbek Bakijevre hogy megkárosította Kirgizsztánt, lenyúlta az üzemanyag üzletet, és erre hivatkozva új leosztást kezdeményezünk – szól az egyik teória. 2010 áprilisa után elő is állt egy kirgiz csapat a javaslattal, hogy nosza vegyük ki a Vörös Csillag, és a másik cég, a Mina kezéből az üzletet, úgymond államosítsuk az üzemanyag-szállítást. S hogyan képzelték el az államosított új csapatot? Véletlenül a Gazpromból és egyes kirgiz állami hivatalok bizalmi embereiből összeverbuvált „állami” vállalatként.
