'Elvesztette szuverenitását Írország'
Ezért volt hát minden? — kérdezte a tekintélyes The Irish Times vezércikke, miután kiderült: annak ellenére, hogy a kormány ezt hetekig tagadta, mégis az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorul a súlyos válságba jutott ország. Az ír napilap szerint ezzel ugyanis elvesztette szuverenitását a függetlenségéért oly sokáig harcolni kényszerült nép. És nem is fondorlattal vették el tőle, hanem önmaga áldozta fel, mivel a Fianna Fáil vezette kormány tarthatatlan helyzetbe hozta az országot - írja. Arra is emlékeztet: párt alapítója, Eamon de Valera, a függetlenségi harc emblematikus alakja volt.
Az IMF és az EU képviselői tegnap reggel érkeztek Dublinba, hogy tárgyalásokat kezdjenek a mentőcsomagról, amely elemzők szerint akár a 80 milliárd eurót is elérheti. Patrick Honohan ír jegybankelnök szerint is több tízmilliárd euróról lesz szó, ám a tárgyalások akár két hétig is eltarthatnak - jelentette a Reuters.
A fent említett vezércikk hangvétele is magyarázza, vajon miért nem ismerte be egyértelműen az ír kormány még tegnap sem, hogy nemzetközi segítségre szorul. Az írek büszkék függetlenségükre, így Brian Cowen egyébként is népszerűtlen, hajszálnyi – három, a jövő heti időközi választások után valószínűleg már csak két fős – parlamenti többséggel rendelkező kormányának ez akár a kegyelemdöfést is jelentheti.
Ám nem csak szimbolikus okai vannak az ír kormány ellenkezésének: az IMF valószínűleg nyomást fog gyakorolni Dublinra, hogy emelje fel a 12,5 százalékos társasági adót. Mary Coughlan miniszterelnök-helyettes a tegnapi parlamenti vitában azonban leszögezte: a befektető-csalogató, alacsony adószintből nem engednek.
A kormánynak egyébként is első számú célja, hogy a külföldi befektetők kedvében járjon - ők a hatmilliós ország gazdaságának motorja. Az állam működésére van pénz az elkövetkezendő fél évre, ám a súlyos pénzzavarba került, gyakorlatilag államosított nagybankok egyre nehezebben jutnak hitelhez, a befektetők pedig menekültnek tőlük. A kormány 50 milliárd euróval megmentette a pénzintézeteket, amelyeket még így is csak az Európai Központi Bank hitelei tartanak életben. A befektetők azonban nem veszíthetik el a pénzüket (azt az ötletet, hogy a veszteségek egy részét a befektetők viseljék, a kormány azonnal elutasította), a bankoknak pedig vissza kell szerezniük a piacok bizalmát - valószínűleg végül ezért egyezett bele Dublin a segélycsomagba. Ebben jelentős szerepe volt az EKB nyomásának is, ami nem bánná, ha végre a piacok finanszíroznák az ír bankokat.
Az egykor lendületes fejlődést produkáló „Kelta Tigris" gazdasága akkor omlott össze, amikor 2008-ban kipukkant az ingatlanpiaci lufi, az árak leestek, így az építkezésekhez hitelt nyújtó bankok egyre nagyobb veszteségeket könyvelhettek el. A kormány úgy döntött, megmenti a legnagyobb bankokat, még olyan áron is, hogy emiatt az idei hiány a GDP 32 százaléka lesz.
Londoni elemzők csütörtöki helyzetértékelései szerint azonban a hitelcsomag-egyezség sem enyhítené tartósan az euróra nehezedő nyomást, mivel a piac figyelme várhatóan azonnal a gyenge lábakon álló többi euróövezeti gazdaságra terelődne át. Az ír jegybankelnöki nyilatkozat után mindazonáltal meredeken csökkent az ír államadósság-törlesztési kockázat ellen köthető piaci biztosítási ügyletek (CDS) árazása a londoni kereskedésben.
