Prőhle a hét folyamán az amerikai külügyminisztérium részéről Marie Yovanovichcsal, aki az európai és eurázsiai ügyekért felelős, Philip Reekerrel, aki a balkáni ügyekben illetékes, valamint Thomas Meliával, a tárca demokráciával és emberi jogokkal foglalkozó irodáját vezető helyettes államtitkárral és Tomicah Tillemannal, Hillary Clinton miniszter asszony tanácsadójával (Tom Lantos unokájával) folytatott megbeszélést. A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa részéről Will Moeller európai ügyekben illetékes igazgatóval találkozott.

A látogatás apropója a Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulóján rendezett megemlékezéseken való kormányzati részvétel, valamint a külpolitikai, illetve a magyar törvénykezés elmúlt két évével kapcsolatos, kétoldalú dialógus folytatása volt. A diplomata szerint a partnerek nagy elismeréssel adóztak a Wallenberg-év megünneplésének, ami megerősítette Magyarország emberi jogi elkötelezettségét. – Minden tárgyalópartneremet tájékoztattam a Velencei Bizottsággal, az Európa Tanáccsal és az Európai Bizottsággal folyó diskurzus állásáról, illetve arról is, hogy milyen változtatásokat hajtottunk már végre, illetve kezdeményeztünk az egyes, korábban kritikával illetett törvényeken – jelentette ki az MTI-nek a magyar diplomata.

Elmondta: partnerei még nem tudtak azokról a módosításokról, amelyeket a bírósági törvényre vonatkozóan, a Velencei Bizottság állásfoglalását követően a magyar kormány április 16-án benyújtott. Az államtitkár-helyettes szerint az amerikai partnerek megnyugtatónak nevezték az európai intézményekkel folytatott kommunikációt. Prőhle Gergely elmondta, hogy amerikai részről a bírósági és az egyházi törvény váltotta ki a legnagyobb figyelmet. A média állapotával kapcsolatban az amerikai illetékeseknek is az volt a véleményük, a Magyarországon megjelenő kommentárok nem arra utalnak, hogy a sajtószabadság korlátozva lenne, de rámutattak, hogy a vonatkozó törvények potenciálisan lehetővé teszik a kontroll erősítését.

– Minden beszélgetőpartneremnek hangsúlyoztam, hogy továbbra is döntő fontosságú számunkra a transzatlanti viszony, hogy a szövetségesi elkötelezettségünkben nem található kifogásolnivaló, és hogy tartjuk magunkat a megállapodásokhoz. Természetesen nyitottak vagyunk a magyar ügyekkel kapcsolatos bármiféle további diskurzusra, mert a részünkről nagyon fontosnak tartott, nyílt és folyamatos kommunikáció adja a kapcsolatok lényegét, csak azt kértem, hogy a realitások talaján alkossanak véleményt mindarról, ami Magyarországon zajlik, és hogy pártpolitikailag elfogult (magyar) vélemények ne határozzák meg az ő álláspontjuk alakítását – hangsúlyozta a diplomata.

– Lehetnek köztünk nézetkülönbségek, ahogy vannak is, belpolitikai vonatkozású ügyekben, de most is elmondtam: senki ne várja, hogy automatikusan minden elvárásának meg akarjunk felelni – mondta a magyar diplomata.

– Egy szuverén állam nagy demokratikus legitimációval rendelkező kormánya, illetve a parlament többsége a történelmi háttér és a sajátos belső viszonyok következtében jogosult arra, hogy olyan döntéseket hozzon, amelyek nem minden szempontból felelnek meg annak a gyakorlatnak, amit egy másik államban irányadónak tartanak. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kellene megfelelni azoknak az általános nemzetközi követelményeknek, amelyek a jogállamiság legfőbb jellemvonásai – ismételte meg az MTI-nek a tárgyalásokon képviselt hivatalos álláspontot Prőhle Gergely.

A kétoldalú külpolitikai megbeszélések középpontjában a 2013-as évre való felkészülés állt, amikor Magyarország lesz a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) és a visegrádi négyek elnöke. Ezzel kapcsolatban Prőhle Gergely Washingtonban beszámolt a magyar célokról, és partnereivel együtt igyekezett megtalálni azokat a pontokat, ahol amerikai érdekeltségek is vannak. A balkáni ügyekért felelős Reeker helyettes külügyi államtitkár úgy vélekedett, hogy Magyarországnak további szerepe lehet a nyugat-balkáni országok integrációjának gyorsításában, mert a KEK az alapítása óta erre a feladatra is hivatott.