A magyar külügyminiszter egy konferencián vett részt, de az alkalmat kihasználta arra, hogy az Európai Bizottság tagjaival is beszélgessen a Szlovákiával kialakult feszültségekről. Mint fogalmazott, az EU alapító atyáinak eszükbe sem jutott, hogy valamely tagállam nem engedi be egy másik közjogi méltóságát, így ilyesmire szabályt sem alkottak. Erről is eszmecserét folytatott Jacques Barrot igazságügyi biztossal, akit már levélben tájékozatott az incidensről, és akinek elküldte a korábban Szlovákiának átadott, de válaszra még méltatott magyar jegyzéket. Barrot ígérte, alaposan áttekinti a helyzetet.

A Sólyom-ügyhöz nem kapcsolódó szlovák államnyelvtörvény módosítása is napirenden szerepelt, bár ez elvileg nem tartozik Barrot tárcájának feladatai közé, de a biztos sok tekintetben osztotta a magyar álláspontot. Balázs azt mondta, hamarosan Leonard Orban nyelvügyi biztost is tájékoztatja, de eddig fontosabbnak tartotta az EU svéd elnökségét bevonni és tájékoztatni, amely egyébként erkölcsi nyomást is gyakorol mindkét félre. Szakmai és intézményi felépítése okán a nyelvtörvény vita az EBESZ-re tartozik igazán, s annak kisebbségi képviselőjére, aki – emlékeztetett Balázs – közzé is tette véleményét, s ennek is betudható, hogy a nyelvtörvény végrehajtási utasítás nélkül lépett életbe, vagyis például a büntetéseket illetően egyelőre nem tartalmaz iránymutatást. A magyar külügyi tárca vezetője sajtótájékoztatóján megerősítette: a cél a nyelvtörvény módosítása.

Balázs tárgyalt Algirdas Semeta költségvetési, Pawel Samecki regionális és Joaquin Almunia pénzügyi biztossal, akiknek a figyelmét ismét felhívta arra a magyar javaslatra, amely az uniós támogatások önrészét, társfinanszírozását átmenetileg csökkentené. A Jean Monnet emlékének szentelt konferencián pedig arról beszélt, hogy míg a régi és az új tagállamok között jól működik a szolidaritás elve, az újak között kevésbé, s eltemetettnek hitt nacionalista indulatok törtek elő.