Az a kormány, amelyik saját népét támadja, nem számíthat arra, hogy ezt a nemzetközi közsség tétlenül szemléli. A líbiai válságban a legfontosabb a lakosság védelme. A magyar kormány ezért teljes mértékben támogatja az ENSZ BT vonatkozó határozatát, amely a repülési tilalmi zóna megteremtésén túl minden szükséges eszköz alkalmazását lehetővé teszi a civilek védelmében - erről Martonyi János külügyminiszter beszélt vasárnap, miután tárgyalt a Budapestre érkezett Mahmud Abbasz palesztin elnökkel.

- Egyetlen kormánynak sem engedjük meg, hogy irthassa a népét. Ezért nagyon helyes és támogatandó, hogy azok az országok, amelyek rendelkeznek a szükséges katonai eszközökkel, haladéktalanul felléptek a líbiai lakosság védelmében - mondta a magyar diplomácia irányítója. Egyúttal leszögezte: az ENSZ-határozat nem jelenti Líbia katonai megszállását.

Magyarország nem vesz részt a mostani katonai akcióban, de a kormány vizsgálja, hogy akár az EU keretében, akár tagállami alapon milyen humanitárius segítséget nyújthatna a rászorulóknak. Az egyik lehetőség szállítóeszközök rendelkezésre bocsátása lehet.

Martonyi kedden - két héten belül másodszor - ismét Kairóba utazik, onnan pedig ellátogat az egyiptomi-líbiai határra, hogy felmérje a menekülthelyzetet. Megítélése szerint sem a líbiai válság, sem a Japánt sújtó földrengés, illetve atomerőmű-baleset nem borítja fel a magyar soros EU-elnökséget. - Nekünk fel kellett készülnünk az előreláthatatlan eseményekre, most ilyen események sorozata zajlik - tette hozzá.

– Marton Béla nagykövet és első beosztottja ott van Tripoliban. Ismételten szeretném kifejezni az elismerésemet és köszönetemet a munkájukért. Magyarországra különleges felelősséget ró a soros EU-elnökségből fakadó feladatok koordinálása, ezért, illetve az ottani magyaroknak nyújtandó segítség miatt is döntöttünk a maradás mellett - hangoztatta. Becslések szerint mintegy hetven magyar állampolgár van még Líbiában; túlnyomó többségük családtagként él ott.

Arra a kérdésre, hogy nem minden EU-tagállam támogatja a Líbia elleni katonai akciót, Németország például tartózkodott az ENSZ BT határozatának megszavazásakor és nem vesz részt a légi csapásokban, Martonyi azt mondta: önmagában az a tény, hogy egy tagállam nem vesz részt a katonai akcióban, nem jelenti a politikai támogatás hiányát. A Nicolas Sarkozy francia államfő által összehívott szombati párizsi válságtanácskozáson hozott, a Líbia elleni katonai akciót lényegében elindító válságtanácson konszenzusos döntés született, s a válságülésen ott volt Angela Merkel német kancellár is.