A szlovákiai magyar napilap, az Új Szó a kettős állampolgárság kapcsán írott főszerkesztői kommentárjában felteszi a kérdést: „Milyen célt követ Magyarország a kettős állampolgárság megadásával? Jobbá akarja tenni a határon túli magyarok helyzetét? Esetleg közérzetét? Ha igen, akkor nagyon rosszul cselekedett, legalábbis Szlovákia esetében. Túszokká, pofozógépekké tett minket. Valószínűleg megutáltatta a szlovákiai magyarok legnagyobb részével még annak gondolatát is, hogy valaha magyar állampolgárságért folyamodjon – írja a lap. – Ha viszont nem ez volt a cél, akkor minden érthető. A belpolitikai piros pontokért a legegyszerűbb beáldozni a bamba határon túli magyart, az legalább határon belül nem fáj. Persze, mindez csak Szlovákiára vonatkozik, mert csak itt válnak politikai kategóriává a komplexusok a Magyarországgal szomszédos országok közül, de hát akkor is él itt félmillió magyar, a francba! – írta tegnapi számában az Új Szó.

Az ismert szlovákiai magyar közíró Barak László a parameter.sk oldalain kifejtett véleménye szerint a szlovákiai magyaroknak most „el kell dönteniük, érzelmi, avagy racionális alapon választanak-e állampolgárságot.”

A szlovák nyelvű sajtó szintén mindkét oldalt bírálja a kétoldalú kapcsolatokban kirobbant válságért. A Sme című liberális lap úgy véli: „a kormányzó politikusok a Duna mindkét oldalán megadják a szlovák-magyar kapcsolatok alaphangját a következő négy évre” A Pravda elemzésében arra a következtetésre jut, hogy Orbán Viktor és a Fidesz az állampolgársági törvénnyel „erőteljesen beavatkoztak” a szlovákiai választási kampányba, s ez elsősorban a szlovák nacionalisták malmára hajtja a vizet. A Hospodárské Noviny című gazdasági napilap szerint a kettős állampolgárságot lehetővé tevő magyar törvény ugyan elfogadhatatlan Szlovákia számára, és kemény választ igényel, de Fico rossz választ adott, amely veszélyezteti Szlovákia nemzeti érdekeit.

– Orbán Viktor rákényszerítette akaratát Romániára és Szlovákiára, de a kettős állampolgárság megadásáról szóló törvény elfogadása szögesen ellentétes reakciót váltott ki Bukarestben és Pozsonyban, az utóbbitól eltérően Románia számára nem jelent különösebb problémát – írta csütörtöki számában a Romania libera. A cikkből az derül ki, hogy Bukarest óvatos a magyarországi törvény megítélésében. Titus Corlateant, a szenátus külügyi bizottságának szociáldemokrata elnökét idézi, aki csupán annyit állapít meg: a törvény végső szövegét figyelmesen kell elolvasni, mert összeférhetetlenség van a magyarországi és az e témában érvényben lévő romániai törvény között. – Budapest az „etnikai elvet” követi, míg Románia vérségi szempontot határoz meg az állampolgárság megadásában – vallja a politikus. Corlatean jelezte: a szenátus külügyi bizottsága a jövő héten vizsgálja a magyarországi törvényt. A lap megszólaltatja Adrian Cioroianu volt liberális külügyminisztert, aki úgy látja: a Fidesz által kidolgozott törvény valóban okozhat problémákat Románia számára. Szerinte e törvény nem az európai politika szellemét tükrözi, és korántsem formális gesztus a határon túli magyarok számára.

A csütörtöki szerb napilapok közül egyedül a legnagyobb kormánypárthoz közel álló Blic foglalkozik részletesen a magyar állampolgársági törvény módosításával. A cikk megjegyzi: „érdekes, hogy Orbán Viktor augusztus 20-át választotta a törvény hatályba lépésének időpontjául”. A lap szerint az időpontok kitűzése mindkét esetben azt mutatja, hogy a június 12-i választásokra készülő Fico és Orbán egyaránt elhatározta, hogy kijátssza a nacionalista kártyát.

Vissza a XIX. századba

Az Európai Bizottságnak nincsen illetékessége állampolgársági ügyekben, ezekről az uniós országok saját illetékességi körükben jogosultak dönteni – jelentette ki csütörtökön Brüsszelben az EU végrehajtó testületének egyik szóvivője. – Egyáltalán nem tudnunk beavatkozni ebbe az ügybe – fogalmazott Matthew Newman, az alapjogokért is felelős biztos, Viviane Reding szóvivője napi sajtótájékoztatóján.

„Vissza a XIX. századba” címmel közölt kommentárt a magyar-szlovák állampolgársági konfliktusról a Der Standard című osztrák napilap. – Orbán Viktor kijelölt magyar miniszterelnök részben nemzeti retorikával nyerte meg a parlamenti választásokat. Anyagi jótéteményeket üres kasszák mellett nem tud nyújtani a választóinak, helyette a határon túli magyarok állampolgárságáról szóló törvénnyel jóvátételt akar a trianoni gyalázatért – áll a cikkben. – A budapesti és a pozsonyi miniszterelnök urak számára nyilvánvalóan még nem egészen világos, hogy alattvalóik az Európai Unió polgárai is, és hogy már nem a XIX. században élünk – fogalmazott a Der Standard.

– Valószínűtlen, hogy a magyar állampolgársági törvény módosítása Szlovákián kívül más szomszédos országokban is „forró üggyé” válna – olvasható a The Wall Street Journal című amerikai lap európai kiadásában.

„Magyar halottkultusz” címmel kommentárban foglalkozott a témával a Süddeutsche Zeitung. – Miközben a legtöbb európai ország az elkövetkező időszak dolgaival törődik, a magyar társadalmat a múltra való emlékezés foglalkoztatja - írta a liberális német napilap. Az újság szerint a „néptribun” Orbán Viktor a parlamentben birtokolt kétharmados többség révén olyan hatalommal rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy a „nacionalista eszmerendszert” törvényerőre emelje. – Ezáltal Magyarország más országok állampolgárait „sajátjának” nyilvánítja – írta az újság. A továbbiakban a lap úgy fogalmazott: „aki egy olyan traumát, amilyet Európa - első világháború utáni - szerencsétlen átrendezése okozott, ma az aktuális politika mozgatórugójává tesz, az egyfajta halottkultuszt folytat.

Csak Szlovákia?

„Valószínűtlen, hogy a magyar állampolgársági törvény módosítása Szlovákián kívül más szomszédos országokban is "forró üggyé" válna - olvasható a The Wall Street Journal című amerikai lap európai kiadásának (WSJE) csütörtöki számában, térségbeli szakértői vélekedés alapján.

A lap idézte Filip Tesárt, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézete nevű, prágai székhelyű kutatóműhely Balkánnal foglalkozó szakértőjét, aki szerint a kettős állampolgárság ügye Romániában és Szerbiában nem kelt akkora ellenérzéseket, mint Szlovákiában. Ennek okát a WSJE által ismertetett vélemény szerint abban lehet megtalálni, hogy Szerbiában a magyar lakosság lélekszámának aránya alacsonyabb, Romániában pedig zömmel az ország középső részében élnek magyarok, akik valószínűleg nem fognak magyar állampolgárságért folyamodni. Szlovákiában ezzel szemben a népes magyar lakosság a magyar határ mentén él - emelte ki a lap.

A cikk emlékeztetett arra, hogy az egykori Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolása nyomán nagy számú magyar vált a modernkori Magyarország határain kívüli lakossá. A WSJE megfogalmazása szerint Magyarországon „az emberek még ma is emlegetik a hazájukkal való, az I. világháború utáni nem tisztességes bánásmódot”.