Az Új Kína hírügynökség szerint a 382 fős tibeti törvényhozás egyhangúlag szavazta meg hétfőn azt, hogy március 28. ezentúl a tibeti jobbágyság alóli felszabadítás napja, ünnepnap legyen.

1959. március 28-án egy Kína-ellenes felkelés letörése után feloszlatták a tibeti kormányt, a dalai láma pedig mintegy százezer  követőjével indiai száműzetésbe menekült.
A hivatalos pekingi álláspont szerint 1959 márciusában  felszabadították az istenkirályi kormányzati rendszer és a jobbágyság alól Tibetet. A számos tibeti támogatását élvező tibeti  emigráns kormány viszont úgy ítéli meg, hogy valójában rabságba  taszították a tibetieket 1959-ben.

Emigráns tibetiek és emberi jogi szervezetek „botrányos  történelemhamisításnak” minősítették a törekvést, hogy március 28-át a „felszabadítás napjának” nyilvánítsák. A Társaság a  Veszélyeztetett Népekért nevű német szervezet állásfoglalása szerint  semmi sem indokolja, hogy Tibet „nemzetközi jogot sértő  megszállását” ünnepnappá tegyék.

Kína felkészült arra a lehetőségre, hogy idén is zavargások törnek ki a tibeti fővárosban, Lhászában, mint tavaly márciusban. A tibeti népi kongresszus elnöke a minap ismét bírálta a dalai  lámát. Azzal vádolta őt és követőit, hogy folyamatosan „felforgató  tevékenységeket” szerveznek, és minden eszközzel  megpróbálják útját állni Tibet fejlődésének, hogy „visszaállítsák a  rabszolgaságot”.

Peking szerint Tibet évszázadok óta Kínához tartozik, a  tibetiek viszont azt állítják, hogy a terület független volt, és csak 1950-51-ben foglalták el a kommunista Kína csapatai.