„Azért aláznak meg emberségemben, azért hangzik el ellenem ismételten ádáz gyűlöletbeszéd, valós érdemeimtől azért akarnak megfosztani, mert magyar vagyok, és - mint a jó román a románsága mellett - a magyarságomért kiállok" - fogalmazott nyilatkozatában Tőkés, arra utalva, hogy több román politikus indítványozta: vonják vissza tőle román állami kitüntetését, amelyet az 1989-es romániai rendszerváltozás elindításában játszott történelmi szerepéért kapott 2009-ben.

Tőkést azzal vádolják, hogy megkérdőjelezte Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam jellegét, amikor azt javasolta: Magyarország vállaljon "védhatalmi" szerepet Erdély érdekében úgy, ahogy azt Ausztria tette Dél-Tirol esetében. A temesvári református gyülekezet egykori lelkésze a Ceausescu-diktatúra falurombolási terve elleni egyházmegyei felhívás 25. évfordulója alkalmából reagált a személyét érő „vehemens román támadássorozatra”.

„1989-es temesvári forradalmi érdemeimért nekem ítélt Románia Csillaga érdemrend visszavonásával akarnak példát statuálni, saját politikai érdekből, illetve az önrendelkezési jogait egyre erőteljesebben követelő magyar közösség megleckéztetése és megfélemlítése céljából” – áll Tőkés nyilatkozatában.

1988. szeptember 6-án, az – akkori nevén – Nagyváradi Református Egyházkerület temesvári egyházmegyéjének aradi közigazgatási értekezletén Molnár János és Tőkés kezdeményezésére a lelkészi kar szinte egyhangúsággal fogadott el egy felhívást, amelyben Ceausescu terve, a falurombolás ellen tiltakoztak. A múlt század 80-as éveiben az Arad központú Temesvári Református Egyházmegye lelkészeinek memoranduma volt az egyetlen helyi, szervezett, nyilvános és testületi fellépés a nemzetközi felháborodást kiváltó romániai, úgynevezett területrendezési és szisztematizálási tervvel szemben - mutat rá a KMS honlapján közzétett közlemény.