„Az iszlámnak köze nincs a demokráciához”
A francia szenátus kedden nagy többséggel a burkát (az iszlám női fejkendőt) betiltó törvény mellett szavazott. Ennek kapcsán a Libération neves újságírója, Bernard Guetta igyekezett összegezni azokat az ismereteinket, melyek az iszlám és a modern demokrácia kapcsolatára vonatkozóan rendelkezésünkre állnak. Felteszi a kérdést: mennyire lehet kompatibilis az iszlám azzal a szabad életformával, mely a nyugati civilizáció sajátja?
Nem csak aateizmus vagy a multikulturalitás mellett kardoskodók gondolják úgy, hogy az iszlám és a demokrácia semmiben sem egyeztethető össze. Ennek a nézetnek számos muszlim képviselője is van. Ezek a megközelítéseknek a kiindulópontja azonban nem feltétlenül visz közelebb bennünket a probléma megértéséhez. Nem lehet vitás, még a Földközi-tengeri térségben lévő iszlám államok is messze állnak a demokráciától, ám ez a hiányosságuk nem a Koránhoz fűződő viszonyuk következménye, hanem történelmi fejlődésüké. De persze ez mit sem változtat a tényeken.
Amikor elnyerték függetlenségüket, a nyugati demokráciából mindössze a leglényegtelenebb, legnevetségesebb külsőségeket aggatták magukra, és mindeközben annyi igazságtalanságot követtek el vezetőik, hogy e társadalmak végül diktatúrákba hanyatlottak és nem maradt más választásuk, mint magukra ölteni a mai iszlamizmus létformáját. Egyes iszlám társadalmak megpróbálták gazdagodással kompenzálni a veszteséget, miként az algériai vagy a szaúdi, míg mások történelmi elégtételt próbáltak venni a szenvedés évszázadaiért, még inkább elmerülve az identitás-pótlékként használt vallási mániákban – ilyen ország Afganisztán.
Ma már tudjuk, az ekként cserében kapott status quo nem jelenthetett mást, mint elszegényedést és erőszakot, mely diktatúrával és terrorizmussal próbált elégtételt venni a történelmen - vonja le a következtetést Guetta.
