'Anarchopandát' is bekerítették Montrealban
A megemlékező demonstrációnak a rendőrök olyan gyorsan véget vetettek, amilyen gyorsan csak tudtak Montrealban. A hatóságok ugyanis törvénytelennek nyilvánították a tüntetést, az utakat lezárták, habár a viszonylag kevés diáknak így is sikerült akadályoznia a közlekedést. A tüntetőket körbekerítették, körülbelül 150 – 200 embert igazoltatattak és sújtottak pénzbüntetéssel a rendőrök illegális demonstrációban való részvétel miatt. Nem vettek senkit sem őrizetbe, helyette a tüntetőket a rendőrök elkísérték a legközelebbi buszmegállóba, és megvárták, amíg felszállnak a járművekre, írja a CBC News.
Több járókelő arra is panaszkodott, hogy véletlenül ők is a körbekerített tüntetők közé kerültek, csak azért, mert a közelben voltak. Pár újságíró is a demonstrálók közé szorult, sőt, ott volt a tömegben a montréali tüntetők nem hivatalos kabalaállata is: egy pandajelmezbe öltözött férfi, akit már csak „Anarchopandának” neveznek, és a helyiek körében rendkívül népszerű.
A pénteki tüntetés szervezői közleményükben „egyre fokozódó szisztematikus elnyomásról” írnak, és elfogadhatatlannak tartják, hogy a rendőrség már azelőtt feloszlatta a tömeget, hogy rendesen megkezdődött volna a tüntetés.
A hatóságoknak nem volt nehéz dolguk: a tavalyi több tízezres tömeghez képest most csak pár százan vonultak az utcára. A kelet-kanadai Québec tartományának kormánya tavaly év elején jelentette be, hogy emelni fognak az egyetemi tandíjakon. Az intézkedés után a diákok februártól kezdve egészen késő tavaszig folyamatosan az utcán voltak, és később is szerveztek megmozdulásokat, de a március 22-ei demonstráció volt az egyik legemlékezetesebb. A tüntetések gyakran erőszakba fordultak, több helyen a tanítás is megszakadt, összesen 2500 embert tartóztattak le. Az akkori elképzelés szerint a következő 5 évben 75 százalékkal növelték volna a tandíjat. A kormány a gazdasági válságra hivatkozott, és arra, hogy Kanadában ebben a tartományban a legalacsonyabb a tandíj.
A felmérések szerint a legtöbben egyetértettek a tandíjemeléssel, de a tüntetés korlátozására májusban hozott intézkedések már ellenszenvesek voltak számukra. Ezek szerint a szervezőknek minden, legalább 50 fős tüntetést nyolc órával korábban be kellett jelenteniük a rendőrségen, és közölniük kellett az útvonalát. Montrealban pedig arról rendelkeztek, hogy 500 és 3000 dollár közötti összeggel büntethetik a maszkban tüntetőket.
A Jean Charest vezette liberális kormánynak nem sikerült megállapodásra jutnia a diákszervezetekkel, amelyek teljes tandíjmentességet követeltek. Szeptember elején végül előrehozott választásokat tartottak, ahol a szeparatista Québeci Párt győzedelmeskedett, amely befagyasztotta a tandíjakat. Ebben az évben azonban mégis három százalékot emeltek a felsőoktatásért fizetendő díjakon, így az évfordulón kívül a diákok most emiatt is tiltakoztak, írja a The Canadian Press.
