'Aludjanak rosszul a politikusok!'
A nevét viselő, legendás gépfegyver megalkotója 94 éves korában, hétfőn hunyt el az udmurtföldi Izsevszkben, ahol életének legnagyobb részét töltötte: a lőfegyvereket gyártó Izsmas gyár tervezőirodájában dolgozott, 1979 óta a vezetőjeként.
A Kalasnyikov a vodka mellett talán a legismertebb orosz termék a világon. Különböző becslések szerint az 1947-ben megalkotott, hivatalosan AK-47-esként emlegetett géppisztoly különböző változataiból százmillió lehet a Föld több mint száz országában. Akad olyan becslés, amely szerint ezek adják a használatban lévő lőfegyverek hatodát. A Libération francia lap a múlt század egyik legjelentősebb találmányának minősítette, az amerikai Playboy magazin pedig néhány esztendeje – egyebek közt a fogamzásgátló tablettával és az Apple Macintosh számítógéppel együtt – belefoglalta abba a rangsorba, amelyben az életet a leginkább megváltoztató dolgokat gyűjtötte össze. Kalasnyikov-gépfegyver több ország címerében, és zászlajában szerepel, és nagy a kereslet iránta a feketepiacon is: a Foreign Policy amerikai folyóirat adatai szerint Afganisztánban már tíz dollárért is lehet kapni, míg Indiában megközelíti a négyezer dollárt az ára, amely az USA-ban 70-350 dollár között van.
Népszerűségének fő oka egyszerűségében és megbízhatóságában rejlik. Ezért is hamisítják: a kalasnyikovok jelentős része illegális gyártásból került forgalomba. Kalasnyikov ugyanis, mint maga mondta, azt tartotta szem előtt a fegyver megtervezésekor, hogy „az egyszerű katona nem végzett akadémiát”. Ő maga viszont, fegyverkonstruktőri munkájának köszönhetően, 16 különböző orosz és külföldi akadémiának is tagja vagy tiszteletbeli tagja volt.
Első újításaival már nem sokkal az után jelentkezett, hogy 1938-ban bevonult be a Vörös Hadseregbe és ott tankvezetői kiképzést kapott. Kidolgozott például egy a harckocsi ágyúlövéseit számláló berendezést és egy olyan eszközt is, amelynek segítségével könnyebb volt a tank lőrésén keresztül használni a szovjet katonák TT-pisztolyát. Kalasnyikov Ukrajnában szolgált, amikor kitört a Nagy Honvédő Háború. 1941 őszén Brjanszknál kilőtték a harckocsiját, megsebesült, kórházba, majd féléves betegszabadságra a ma Kazahsztánban lévő Mataj településre került. Oda, ahol ifjú korát töltötte és ahol egy helyi vasúti műhelyben volt az első munkahelye. Ott alkotta meg a később világkarriert befutott géppisztoly első változatát, amelyet eléggé ígéretesnek tartottak ahhoz, hogy a fiatal törzsőrmestert már ne a frontra vezényeljék vissza, hanem egy kísérleti lőtérre. Itt 1947-re, egy pályázatra készítette el az AK-47-es prototípusát, amely olyan megbízhatónak bizonyult, hogy 1949-ben hadrendbe állította a Vörös Hadsereg.
Kalasnyikovot ekkor helyezték át Izsevszkbe, ahol haláláig élt egy kétszobás lakásban. Az általa kifejlesztett technológia alapján több mint száz különböző katonai lőfegyverfajtát – az AK-47-es korszerűsített változatai mellett például RPK kézi géppuskákat – alkottak meg, de a nevéhez fűződik az Oroszországban rendkívül népszerű Szajga automata vadászkarabély is. 1971-ben gyakorlati munkásságáért, találmányaiért – disszertáció nélkül – megkapta a műszaki tudományok doktora fokozatot, a hadseregben az altábornagyi rangig vitte. Harmincéves volt, amikor az AK-47-esért odaítélték neki a Sztálin-díjat.
Később ezt nevezte a legfontosabb elismerésének. „Azt az örömet talán semmihez sem lehet hasonlítani” – idézte szavait a newsru.com moszkvai internetes hírportál. Pedig kapott Lenin-díjat, Lenin-rendet háromszor is, kétszer volt a Szocialista Munka Hőse, az Oroszország hőse kitüntetést pedig négy éve, 90. születésnapja alkalmából az akkori orosz államfőtől, Dmitrij Medvegyevtől vehette át. Emlékét múzeum őrzi szülőfalujában, az altaji Kurjában és Izsevszkben, Moszkvában és Tulában utcát készülnek elnevezni róla, az izsevszki műszaki egyetem tavaly óta az ő nevét viseli, miként az a konszern is, amelyben – Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettes javaslatára – az idén a hatékonyság növelésének reményében egyesítették az összes, fegyvergyártással kapcsolatos izsevszki vállalatot.
Kalasnyikovokkal becslések szerint évente negyedmillió embert ölnek meg, vagyis a a világtörténelem egyik legpusztítóbb fegyveréről van szó. A konstruktőr azonban ebben nem érezte vétkesnek magát. Ha nem lett volna a második világháború, valószínűleg olyan gépeket talált volna fel, amelyek megkönnyítik a nehéz paraszti munkát – mondta egyszer a BBC orosz nyelvű adásának, egy másik, az Izvesztyija moszkvai napilapnak adott interjúban pedig azt fejtegette, hogy nem gyilkolásra, hanem hazája védelmére alkotta meg a fegyvert. Ezért neki nincsenek nyugtalan éjszakái – tette hozzá. „Aludjanak rosszul a politikusok, akik a háborúkat kirobbantják!”
