Az újság szerint "ennek korántsem csak az eseményt magát taglaló történelmi +emlékezet+ az oka, hanem sok minden más, ami azóta történt". Mindkét nemzet skizoid módon viszonyul a XX. század feltehetően legelszúrtabb döntésére.

"A magyar skizoid hozzáállás alapja a tudat, hogy Trianon meggondolatlan, rossz döntést hozott - emiatt a magyarság Trianon-képe sok esetben táplálkozik egy olyan látens elvárásból, amely szerint a dolgok visszacsinálhatók. Sok magyar álmodik arról, mi lenne, ha nem a trianoni (pardon: most már 1947-es párizsi) határok közt élne, miközben mindenki tudja, hogy jelenleg sem politikai, sem gazdasági, sem katonai akarat nincs arra, hogy határok módosuljanak Európában. Mégpedig sem erőszakos, sem megegyezéses úton" - írja Lovász Attila, a szerző.

Szerinte a szlovákság sem tud mit kezdeni Trianonnal. Rámutat: "a szlovákok pontosan látják, hogy a határrevízió lehetősége a nullához közeli, még mindig képesek megijedni attól, hogy a magyarok veszélyeztetik az ország szuverenitását, területi egységét. Akármennyire alakítják műtörténészek az ország tudatát, s akármennyire képesek elhitetni, hogy Trianon kikerülhetetlenül igazságos következménye volt az előző évtizedek (sőt, évszázadok) politikájának, a szlovákok azért csak sejtik, hogy nem teljesen kóser a dolog".

Lovász Attila úgy véli, mindkét oldalon látható, hogy nem tudunk mit kezdeni a kilencven évvel ezelőtti békediktátummal. "Az integrációs szándékok és gyakorlat számunkra kedvező részeivel sem. S ez már nagyobb baj. Túlontúl élnek bennünk a légiesített határok, s ezért mindkét oldalon, a mindennapi életben sokat tesznek a kormányzatok. A határ még mindig fontos - s itt van valahol a kutya elásva. Nincs jövőkép, vízió, de mindennapos határt légiesítő gyakorlat sem, miközben a szlovákiai magyarság soha nem látott sebességgel, önként és dalolva asszimilálódik, mintha schengeni térség nem is létezne. Egy szerb politológus a nyomorunkat csodálatos mondattal illusztrálta: Népeink ezerrel száguldanak a jövőbe vezető autópályán, de az utat a visszapillantó tükörben figyelik. Itt tartunk" - záródik a kommentár