'A szlovákiai magyarokat nem kérdezte senki'

A magyar és a szlovák fél elhamarkodott lépései tovább rontják a két szomszédos ország amúgy is feszült politikai kapcsolatait – értékelte megkeresésünkre a kialakult helyzetet Michal Horský szlovák politológus.

– Szerencsétlen döntésnek tartom, hogy az Országgyűlés a vitatott törvény módosításával  már a megalakulásakor alapvetően megváltoztatja a nemzetiségi kérdés ügyében kialakult status quót, s ezzel további feszültséget okoz Közép-Európában. Ez a sietség csakis azzal magyarázható, hogy az új budapesti politikai garnitúra ezt a lépést jelképnek, a trianoni békeszerződés évfordulóján a nemzeti eszmék megerősítésének szánja. A határon túli magyarok  kettős kötődése közül - az adott államhoz, illetve a magyar kultúrnemzethez – feltehetően az első gyengítésére – szögezte le Horský.

Így folytatta: – Hisztérikusnak tartom Robert Fico reagálását is, aki ezzel a kommunista rezsim gyakorlatát idézte fel. A néhai Csehszlovákiában 1977-ben úgy kellett elítélni a Charta 77 emberjogi kiáltványt, hogy a dokumentumot senki sem olvashatta. Ugyanígy a pozsonyi  rendkívüli kormányülés idején még senki sem tudhatta, hogy Budapesten végül milyen törvénytervezetet terjesztenek elő.

Sajnos Orbán Viktor és Robert Fico meggondolatlan cselekedeteinek a következményei leginkább a szlovákiai magyarság hátán csattanhatnak. Elsősorban a  feszült belpolitikai légkör miatt, holott őket senki sem kérdezte meg, mi a véleményük erről a politikai cirkuszról.  Ennek ellenére gyanakvással, rosszindulattal szembesülhetnek, s bizonyos munkahelyeken – például a rendőrségen vagy más testületekben és állami hivatalokban – akár az állásaikat is elveszíthetik – nyilatkozta lapunknak a neves szlovák politológus és egyetemi tanár.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.