'A szlovák nyelvtörvény az unió ügyévé válik'
Nem közeledtek az álláspontok a szlovák nyelvtörvény ügyében a két ország kisebbségi vegyes bizottságának budapesti ülésén – mondta lapunknak Gémesi Ferenc, a MeH kisebbségi ügyekben illetékes szakállamtitkára a tegnapi budapesti tanácskozás után. A magyar delegációt vezető államtitkár hozzátette: magyar részről felhívták a figyelmet a szlovák jogszabály diszkriminatív jellegére és korlátozó tartalmára. Magyar megítélés szerint a szöveg bizonyos cikkelyei eltérő értelmezésre adnak lehetőséget, következésképpen csorbítják a jogbiztonságot is. Gémesi utalt rá, hogy Magyarország részt vesz azon a konzultáción, amelyet a szlovák törvényről kezdeményezett az EBESZ kisebbségi főbiztosa. Szlovákia ellenzi, hogy a problémát nemzetközi fórumok elé vigyék, és a szlovák fél tagadta, hogy a nyelvtörvény csökkentené szlovákiai magyarok jogait.
A budapesti tanácskozással egy időben Ivan Gasparovic szlovák államfő aláírta az államnyelvtörvény módosítását, amelyet Magyarországon a kormányfő, a házelnök, minden parlamenti párt és ifjúsági szervezete, valamint a négy történelmi egyház is élesen bírált. A június 30án elfogadott, szeptember elsején hatályba lépő szlovák államnyelvtörvénymódosítás a többi között arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él.
Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet, vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, akár ötezer eurós pénzbüntetést is kaphat. Mint az Európai Parlament szlovák képviselői közölték: mindegyikük elutasítja, hogy a strasbourgi intézmény tárgyaljon az európai visszhangot keltett pozsonyi törvényről. Egyben kilátásba helyezték: ha a testület mégis a tárgyalás mellett döntene, a maguk részéről felvetik az EPben a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) kérdését. Mint emlékezetes, Szlovákia élesen bírálja Magyarországot, amiért a KMKF a magyar Országgyűlés keretében, mint annak egyik intézménye működik. Pozsony szerint elfogadhatatlan, hogy a szlovák parlament képviselői egy másik ország parlamentjében dolgozzanak.
A szlovák EP-képviselők értetlenkedése ellenére valószínű, hogy a nyelvtörvénnyel az Európai Parlament valamely fóruma mégis csak foglalkozik majd – írta tegnapi számában a pozsonyi Új Szó. A lap szerint ezt vetítik előre az intézmény frissen megválasztott elnökének, Jerzy Buzeknek a szavai, aki szerint vitát kell nyitni a testületben a jogszabályról. – Ez a törvény nemcsak a magyaroknak árt, hanem az európai integráció szellemiségének és a demokrácia elveinek is. Ez már nem csupán szlovák–magyar ügy. A kérdés az egész Európai Unió ügyévé válik, mellyel nekünk, az EP képviselőinek is foglalkoznunk kell – mondta Buzek az Új Szó szerint.
– Sem az EBESZ, sem az Európa Tanács, sem az EP nem parancsolhatja meg egyetlenegy tagállamának sem, hogy megváltoztassa valamelyik törvényét – reagált közvetve Buzek szavaira Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter.
A szlovákiai nyelvtörvényt elítélte a békés megyei Szarvas polgármestere is. – Megdöbbenéssel és értetlenséggel állunk azon értesülések előtt, amelyek szerint a Szlovák Köztársaság legfelsőbb törvényhozási szerve a magyar nyelv használatát gyakorlatilag kizárta az országban – szól a fideszes Babák Mihálynak az MTI-hez is eljuttatott levele.
