A konzervatív német napilap magyar származású szemleírója, Georg-Paul Hefty a cikk bevezetőjében úgy vélekedett, hogy amikor két fél egymással vitázik, fontos lesz a harmadik. Az állampolgársági kérdésben Szlovákia és Magyarország között támadt konfliktusban az Európai Unió a harmadik fél. Nemcsak Brüsszel fog törődni azzal, hogy a vitatkozó felek  kölcsönösen ne sértsék meg egymást, hanem az európai eseménynaptár is mérséklően hat majd - írta Hefty, utalva arra, hogy 2011 első felében Magyarország tölti be az unió soros elnöki tisztségét.

Ennek során pedig a hét végén miniszterelnökké választandó Orbán arra fog törekedni, hogy európai szellemű politikusként elismerést szerezzen. Amennyiben eljátszaná a bizalomnyerésnek ezt az esélyét, jó ideig  hasonló esély nem állna fenn - vélekedett  a konzervatív újság szemleírója.

Georg-Paul Hefty szerint Orbán a szomszédos országok magyarjainak csak azt adja meg, ami a nemzetközi jogi szokásoknak megfelelően megilleti őket, és a most elhatározott törvénymódosítás végrehajtási utasításait is óvatosan fogalmazza majd meg. Ezért - mint hozzátette - a szlovák kormány is leszállhat a magas lóról. Ilyen körülmények között mit is használna neki az, ha az „új magyarokat” megfosztaná a szlovák állampolgárságtól - tette fel a kérdést a Frankfurter Allgemeine Zeitung jegyzetírója.

Nacionalista mozgósítás

Értékelő elemekkel vegyes, részletes tudósítást közölt pénteki számában a magyar és a szlovák állampolgársági törvény módosításáról a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) című svájci és a Der Standard című osztrák napilap.

A svájci lap különösnek találta az MSZP és Vona Gábor viselkedését a szavazásnál, emellett kérdőjeleket lát felmerülni a szlovák és a magyar törvénymódosítással kapcsolatban. A szavazási eredmény részletes ismertetése után megjegyezte: sem az MSZP, sem az LMP nem fordult szembe egyöntetűen a rendkívül vitatott törvénymódosítással. Mesterházy Attila, az MSZP volt listavezetője sajtótájékoztatón igyekezett elhatárolódni a törvénytől, amit éppen előtte szavazott meg - írta a NZZ. A lap szerint a szocialisták magatartása, hogy „készségesen csatlakoztak az ideológiai ellenfél Fidesz nacionalista kurzusához”, csak azzal magyarázható, hogy meg akarják cáfolni a hazafias érzések hiányának gyakran emlegetett vádját.

„Még különösebb volt azonban Vona Gábor magatartása” - írta azzal kapcsolatban, hogy a Jobbik elnöke nem volt jelen a zárószavazáson. Vona azt hozta fel mentségként, hogy elfelejtette az időpontot - állt a svájci lap tudósításában. A tudósító úgy vélte, a Fidesz siet "elébe vágni" a Jobbiknak és ezzel kifogni a szelet a rivális vitorlájából. Vona Gábor távolmaradása a szavazástól egy olyan témánál, amely különösen a szíve ügye, szerinte leginkább dacreakcióként magyarázható. A módosított állampolgársági törvény rendelkezéseit bemutatva a svájci lap rendkívül problematikusnak látja, hogy sem a magyar felmenő, sem a magyar nyelvismeret követelményét nem határozták meg pontosan.

Felidézte: a Magyar Koalíció Pártja néhány képviselője kijelentette, hogy fel fogja venni a magyar állampolgárságot, s hogy így a mandátumuk elvesztése fenyegeti őket. „Ha tömeges honosításra kerülne sor Szlovákia déli részén, az döntően megváltoztatná a politikai tájképet és az együttélést" – írta, rámutatva, hogy a magyar kisebbség a szlovák lakosság tíz százalékát teszi ki, és regionális szinten még többséget is alkot. Felmerül azonban más kérdés is, például az, hogy az új „külföldieknek” milyen jogállásuk lenne például az egészségügyi ellátás és társadalombiztosítás szempontjából.

A frakciók csaknem egyöntetűen támogatták a Fidesz törvénymódosítási javaslatát, a kétkedők és aggodalmaskodók egyelőre kisebbségben vannak Magyarországon - írta a Der Standard. Szlovákia durva ellenintézkedésekkel válaszolt - írta a szlovák állampolgársági törvény módosításáról. A baloldali populista Fico júniusi újraválasztásáért harcol, és a magyar törvénymódosítás hozzásegítheti ehhez. További "kölcsönös aljasságok" várhatók a két ország viszonyában - vélekedett.

A szlovák állampolgársági törvény módosításáról szóló külön, prágai keltezésű tudósításában Robert Fico szlovák miniszterelnök indoklása és a módosítás tartalma mellett a svájci lap írt az új rendelkezéssel kapcsolatos jogi és gyakorlati kérdőjelekről. Bírálói szerint - mutatott rá - a törvénymódosítás ellentétes a szlovák alkotmánnyal, amely nem teszi lehetővé, hogy akarata ellenére fosszanak meg egy szlovák állampolgárt az állampolgárságától. Nem világos az sem, hogyan fogják a szlovák hatóságok megtudni, ha valaki felveszi a magyar állampolgárságot, és nem tesz eleget az előírt bejelentési kötelezettségnek.

A szerző szerint Orbán Viktornak a szavazófülkékben lezajlott „forradalomról", az „oligarchák rendszerének bukásáról" és egy „nemzeti együttműködés rendszerének felépítéséről" tett kijelentései mögött egy nacionalista mozgósítás mechanizmusa rejtőzik. Az e témában érzékeny Szlovákiával való közvetlen konzultáció nélkül átkorbácsolt törvénymódosítás csak az első lépés, a magyar parlament néhány nap múlva bevezeti a Trianon-emléknapot - írta az osztrák lap.

Ukrajna lesz a valódi probléma

Súlyos konfliktus van fellángolóban a NATO és az Európai Unió két tagja, Magyarország és Szlovákia között - írta a Kommerszant pénteken, a magyar állampolgársági törvény módosításának fejleményeiről beszámolva. Az orosz üzleti lap ugyanakkor úgy látja, hogy a lépésnek nem annyira Szlovákiában, mint inkább Ukrajnában lesz komoly hatása.

Internetes oldalán a lap Harc az emberekért címmel közli budapesti tudósítójának cikkét. Ismerteti a magyar jobbközép koalíció által már a kampány során kilátásba helyezett intézkedés lényegét, valamint a pozsonyi parlament heves válaszlépését, amellyel betiltották Szlovákiában a kettős állampolgárságot, és szlovák állampolgárságától való megfosztással fenyegettek meg mindenkit, aki felveszi a magyart. Megemlíti emellett, hogy a törvényt 2011 januárjától alkalmazzák majd, éppen akkor, amikor Magyarország kezd majd elnökölni az EU-ban.

„Az, hogy Budapest döntése kiváltja a szomszédok tiltakozását, előre tudható volt. A reagálás azonban a vártnál is élesebb lett. Különösen Szlovákiában, ahol magyarok teszik ki az ötmilliós lakosság több mint 10 százalékát. A magyar Országgyűlés döntését Pozsony a belügyeibe való beavatkozásként és, amint azt Robert Fico miniszterelnök mondta, nemzetbiztonsági fenyegetésként értékelte" – írja a tudósító, Fjodor Lukjanov.

„Egyébként Szlovákiát aligha fenyegeti a magyar állampolgárság tömeges felvétele” - véli Lukjanov. – Szlovákiában jobb a gazdasági helyzet, mint a szomszédban. Az ország már az euróövezet tagja, pénzügyi helyzete stabil. Ráadásul itt még az adók is sokkal alacsonyabbak, mint Magyarországon. Sok magyar Szlovákiába helyezi át a vállalkozását, hogy csökkentse az adóterheit, s nincs ellenükre, hogy a szlovák állampolgárságot is felvegyék” - írja. „A romániai és szerbiai magyarok sem valószínű, hogy sorba állnának majd a magyar állampolgárság megszerzéséért. Ezen országok (Magyarországgal) közös határai gyakorlatilag már nem léteznek, így különösebb előnyöket nem élvez majd a magyar útlevél birtokosa.”

Az egyetlen ország, amelyet komolyan érinthet a magyar törvény, az Ukrajna. Szakértők véleménye szerint Kárpátalján tömeges jelenséggé válhat a magyar útlevél megszerzése. Ha másért nem, hát azért, mert azzal minden vízum nélkül be lehet utazni gyakorlatilag az egész világot. Így aztán előfordulhat, hogy a hivatalos adatok szerint Kárpátalján élő 200 ezernél sokkal többen vallják majd magukat magyarnak” – írja a moszkvai Kommerszant.