A kárpátaljai magyarokat a helyi ukránok-ruszinok magukhoz közelebb állóknak tekintik, mint a kijevi, lembergi (lvivi) vagy donyecki lakosokat, mert szerintük a magyarok nyugodtak, toleránsak, senkit nem zavarnak – írta kárpátaljai riportjában a kijevi Szegodnya című napilap.

Az orosz nyelvű újság szerint az utóbbi időben az ukrán médiában a ruszin kérdés kapcsán Kárpátalja tűnik fel az ország leginkább szeparatista régiójaként. Ezért a lap munkatársa a helyszínen járt utána annak, vajon a ruszinokat követve nem akar-e a 150 ezres magyarság is elszakadni Ukrajnától. A kárpátaljai magyarság egyik  központjának számító Beregszász bemutatásával kezdődő riport szerint az oda ellátogató bármely ukrán nacionalistának azonnal szívrohamot kellene kapnia, mert minden arra utal, hogy a város nem ukrán, hanem magyar. Nagyon sok a magyar emlékmű, szobor, emléktábla, a magyar felirat, és a közintézményeken az ukrán mellett, a kisebbségi törvénynek megfelelően, ott lobog a magyar zászló, az utcán szinte csak magyar szó hallható – olvasható a beszámolóban.

A kárpátaljai magyarok és anyaországuk kapcsolata a cikk szerint problémamentes, mert „minden helyi magyar útlevelében ott van a magyar vízum”, és az „itt jelképes” határ túloldaláról is sokan jönnek át bevásárolni.

Kárpátaljáról a lap azt írta, hogy mivel közel tíz évszázadon át volt a Magyar Királyság része, mindenből a magyar történelem levegője árad, példaként említve a munkácsi várat, mint a magyar hősiesség nemzeti jelképét. A kijevi riporter meglepetéssel állapította meg, hogy az oroszul még tudó idősebbekkel ellentétben a kárpátaljai magyar fiatalok nem beszélnek ukránul. Az egy tömbben élő magyarok magyar újságokat, könyveket olvasnak, magyar tv-csatornákat néznek, magyar sztárokért rajonganak, anyanyelvükön tanulhatnak az iskolában, sőt jó minőségű diplomát szerezhetnek a beregszászi magyar főiskolán.

Az újság az általa Kassára helyezett, nemzetközi botránnyá dagadt dunaszerdahelyi magyar-szlovák futballkonfliktus kapcsán megállapította: Kárpátalján arra felvetésre, hogy lehetséges-e összetűzés az ukránok-ruszinok és a magyarok között, egyöntetű „nem” volt a válasz. Miféle összetűzésről lehetne szó, amikor Kárpátalján zsidó pogromok sem voltak, s a magyarokat, akikkel évszázadok óta élünk együtt, hozzánk közelebb állóknak tekintjük, mint a kijevi, lembergi vagy donyecki lakosokat – idézte a lap a helyi szláv közvélekedést, amely szerint a magyarok nyugodtak, toleránsak, senki boldogulását nem zavarják.

A tolmács segítségével folytatott beszélgetésekből a kijevi lap újságírója azt a végkövetkeztetést szűrte le, hogy a kárpátaljai magyar fiatalok körében nincs semmilyen szeparatista hangulat, jóllehet – szerinte – nem lenne ellenükre a Magyarországra való áttelepülés.