'A holokauszt csak ürügy'
"Az ürügy a cionista rezsim megteremtésére hamis. (...) Bizonyítatlan és misztikus állításon alapuló hazugság" - mondta az államfő az évenkénti al-Kudsz (Jeruzsálem) napja alkalmából összegyűlt hívőknek a Teheráni Egyetemen. "Szembeszállni a cionista rezsimmel nemzeti és vallási kötelesség" - tette hozzá. Ha feltételezzük, hogy a holokauszt valóságos volt, akkor miért nem lehet tanulmányozni?" - firtatta.
"Szembeszállni a cionista rezsimmel nemzeti és vallási kötelesség. Ennek a rezsimnek a puszta léte sértés a népek méltóságával szemben. De nem marad fönn sokáig ez a hatalom, a végéhez közeledik, nincs jövője. Halál Izraelre!" - tette hozzá az állami rádió által is közvetített beszédben. Az iráni elnök már több felszólalásában kétségbe vonta a II. világháború alatti náci népirtás mértékét, illetve egyenesen tagadta annak megtörténtét. Ugyancsak többször kijelentette, hogy Izraelt le kell törölni a térképről. Irán nem ismeri el Izraelt.
Ahmadinezsád közölte, hogy Irán nem ismer el egyetlen olyan közel-keleti béketervet sem, amely nem garantálja a palesztinok jogait. "A palesztinoknak tudniuk kell, hogy mindent az ellenállásuknak köszönhetnek" - szögezte le. Az iráni elnök is felszólal az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán, éppen jövő szerdán, Barack Obama amerikai elnökkel egy napon. Ezzel kapcsolatban kijelentette: nem tulajdonít jelentőséget semmilyen tüntetésnek, amely esetleg fogadja őt New Yorkban.
A Jeruzsálem-nap alkalmából az iráni fővárosban több tízezer fős kormánypárti és ellenzéki tüntetések kezdődtek pénteken. A biztonsági erők egy szemtanú szerint egy helyen összecsaptak ellenzékiekkel, és őrizetbe vettek közülük legalább tízet.
A kormánypárti és az ellenzéki hívek is a minden évben ezen a napon megrendezendő megmozdulás céljával vonultak ki az utcákra. "Jeruzsálem (arabul al-Kudsz) napján hagyományosan a palesztinok mellett és Izrael - valamint a vele szövetséges Egyesült Államok - ellen tüntetnek Iránban.
Az ellenzékiek azonban egyúttal folytatták azt a tiltakozássorozatot, amelyet a vitatott kimenetelű június 12-i elnökválasztás miatt indítottak el.
Jelentősebb terekre és sugárutakra vezényelték nagy számban a biztonsági erőket, illetve a Baszidzs milíciát, amely részt vett a nyári tömegtiltakozások elfojtásában. A pénteki tüntetések békésen indultak. Ahmadinezsád is csatlakozott az egyik menethez, amelyet a kormány szervezett meg, és amely a legnagyobb egyetemhez tartott.
Az ellenzék is megtartotta előre bejelentett felvonulásait annak ellenére, hogy a konzervatív vallási vezetők és a Forradalmi Gárda elitalakulat óva intett mindenkit a kormányellenes tüntetésektől, "a cionista rezsim (Izrael) támogatásától", "szigorú fellépést" helyezve kilátásba velük szemben a törvények megsértése esetén. Ez az első ellenzéki tömegmegmozdulás július 9-e óta, amikor szintén szétkergették a tiltakozókat.
Mir Hoszein Muszavi és Mehdi Karubi ellenzéki vezetők, volt elnökjelöltek is megjelentek a tüntetéseken. Az ellenzékiek mozgalmuk színébe, zöldbe öltözve vonultak, éltették Muszavit, és halált kiáltottak "a diktátorra" (Ahmadinezsádra), illetve követelték kormánya lemondását. Voltak, akik azt kiabálták, "Sem Gáza, sem Libanon, Iránért élünk!", amivel arra utaltak, hogy nem hajlandók követni a teheráni rezsimet a palesztinok vagy a libanoni Hezbollah síita szervezet támogatásában.
Néhány száz méterre tőlük az államfő több ezer híve vonult Ahmadinezsád és a legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatolláh képével. "Halál azokra, akik ellene vannak a legfőbb vezetőnek!", "Halál Izraelre, halál Amerikára!" - kiabálták közülük többen.
Muszavi a híveivel való együttvonulás után csatlakozni akart egy hivatalos ünnepséghez is, de az ott részt vevő kormánypárti tüntetők megdobálták autóját, és távozásra kényszerítették - jelentette az Irna hivatalos hírügynökség. Egy másik helyen Ahmadinezsád hívei csaptak össze ellenzéki tüntetőkkel, és összecsapásaikban legkevesebb két ember megsérült.
Motorkerékpáron érkező kormánypárti fanatikusok tettleg bántalmaztak több olyan ellenzéki vezetőt, aki éppen egy hivatalos gyűlésről távozott, köztük Mohammed Hatami reformszellemű exállamfőt. Feltartóztatták és bottal ütötték őket - jelentette egy ellenzéki honlap szemtanúkra hivatkozva. A rendőrség később közbeavatkozott, megpróbálva szétválasztani a támadókat és áldozataikat. Jeruzsálem napját Khomeini ajatolláh, az iszlám forradalom irányítója vezette be 1979-ben.