A magyar kommunista titkosrendőrség által megfigyeltek "kiemelhetik" a róluk szóló jelentéseket az állambiztonsági iratokat őrző levéltárból. Ez a példa nélküli eset történészek szerint károsan befolyásolná Magyarország szembenézését saját múltjával - írja budapesti keltezésű tudósításában az AP.

Az amerikai hírügynökség emlékeztet rá, hogy a Kádár-rendszer belügyi szervei 1,6 millió embert figyeltek meg, rokonok és szomszédok jelentettek egymásról, a titkosszolgálatnál felhalmozódott dosszék hossza pedig majdnem eléri a húsz kilométert. 

Az Orbán-kormány most egy olyan törvénytervezeten dolgozik, amely lehetővé tenné,hogy az egykor megfigyeltek eldöntsék: megőrizzék-e a róluk vezetett anyagokat vagy inkább megsemmisítsék azokat. - Ezek egy erkölcstelen rezsim erkölcstelen dokumentumai. Egy jogállam nem őrizhet meg alkotmánysértő módon gyűjtött személyes információkat - közölték a magyar igazságügyi tárcánál az AP-vel. 

Történészek mindezt viszont másként látják, szerintük egy ilyen lépés megnehezítené a Magyarországot 1948-1990 között uraló kommunista rezsim kutatását. - Az elkövetett igazságtalanságokat bizonyító dokumentumok felelősségre vonhatóvá teszik azokat, akik felelősek a hatalommal való visszaélésekért. Ha Magyarországon lehetővé teszik az érintetteknek, hogy "elmozdítsák" a róluk készült állambiztonsági iratokat, azzal a demokrácia egyik alappilérét is gyengítik - írta a Kanadai Levéltárosok Szövetségének (Association of Canadian Archivists) elnöke, Loryl MacDonald abban a levélben, amit nemrég küldött az ottawai magyar nagykövetnek.

Schmidt Mária, a budapesti Terror Háza igazgatója reméli, hogy a magyar törvényhozók nem fogják támogatni az Orbán-kormány tervét. - Ha átadják a dossziékat, azok tartalmát nem lehet majd többé kutatni. Ezek nélkül pedig  nem tudunk pontos képet alkotni a rezsimről, nem tudjuk megmutatni a felnövő generációknak, milyen módszerekkel manipulált a diktatúra - idézte az AP Schmidt Máriát.

Az Orbán-kormány szerint a törvény változatlanul biztosítani fogja az állambiztonsági iratok kutathatóságát. A változás mindössze annyi, a kutatók számára a hozzáférési engedélyt az iratokat eddig tároló intézmény helyett azok adhatják meg, akiket egykoron megfigyeltek.

A magyar igazságügyi tárca szerint a törvényhozási folyamat során történészekkel és kutatókkal is konzultálni fognak.

Az AP szerint az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy az állambiztonsági dossziék nemcsak egy, hanem több személytől tartalmaznak információkat. Vagyis ha egy oldalt kivágnak és odaadnak valakinek, a többiek nem tudhatják meg, mit írtak róluk.

Kenedi János, aki az idén januárig a jelenlegi magyar titkosszolgálatoknál tárolt több ezer korábbi állambiztonsági aktát értékelő bizottságot vezette, azt nyilatkozta: a magyar törvények jelenleg is biztosítják a személyiség védelmét úgy, hogy a dossziékat érintetlenül hagyja. - Minden áldozatnak jogában áll, hogy a rá vonatkozó részeket 90 évre titkosítassa. Ha valaki azonban kivág oldalakat a dossziékból, azzal megfoszt másokat attól, hogy hozzáférjen a saját történetéhez - hangoztatta Kenedi.

Kenedi szerint az Orbán-kormány azt hiszi, hogy lezárhatja a múltat. A Fidesz számára a történelem velük kezdődik és végződik, ami korábban volt, azt nemlétezőnek tekintik. A céljuk a kollkektív amnézia - tette hozzá.

Christopher Adam kanadai történész szerint a magyar titikosszolgálati levéltárak megsemmisítése olyan politikusok akciója, akik tartanak attól: napvilágra kerülhetnek a korábbi rezsimmel fenntartott viszonyukat bemutató, rájuk nézve rendkívül kínos dokumentumok. A Carleton Egyetem magyar gyökerű kutatója internetes petíciót indított az állambiztonsági iratok megőrzéséért, a petícióhoz közel kétezeren csatlakoztak.

Az AP végül megjegyzi, az állambiztonsági archívumok teljes megnyitásában Magyarország alaposan lemarad a többi volt kommunista országtól. A Kádár-rezsim titkosszolgálati anyagainak mintegy harminc százaléka továbbra is zárolt és a zárolt dossziékat a jelenlegi titkosszolgálatok őrzik.