A Békeparkban tartott rendezvényen a politikus hangsúlyozta, hogy atomtámadást átélt egyetlen országként különleges felelősséget visel Japán az emberiség színe előtt és az ázsiai ország minden tőle telhető erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a világon ne legyen atomfegyver.

A megemlékezésen Taue Tomihisza, Nagaszaki polgármestere ugyanakkor élesen bírálta a japán kormány új biztonságpolitikáját.

A korábbi japán kormányok álláspontja ugyanis az volt, hogy Japán háborút elutasító békealkotmánya korlátozza katonai erő bevetését még Japán védelmében is. A jelenlegi kormány azonban - bár nem módosította az alkotmányt, csupán annak értelmezését - már adhat felhatalmazást fegyveres erői szélesebb körű bevetésére.

Japán mai alkotmánya, a Nihonkoku kempó 1947. május 3-án lépett érvénybe. Ellenzői amerikai alkotmánynak csúfolják, mert nagyrészt amerikaiak állították össze, s csak később fordították japánra. A legnagyobb változtatások közé tartozik, hogy a korábban egykamarás parlament kétkamarássá vált, hogy a császárt isteni mivoltától megvonták és kimondták, hogy hatalma a néptől ered, valamint, hogy „a japán nép mindörökre lemond a hadviselés szuverén jogáról” és „semminő szárazföldi, tengeri és légi haderőt nem tarthat fenn”.

A polgármester hagyományos békenyilatkozatot felolvasva arra szólított fel, hogy hozzanak létre atommentes övezet Ázsia északkeleti részében. "Ennek feladata lenne megvédeni Dél-Koreát, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot és Japánt az atomfegyverektől". A végső cél az lenne, hogy az egész világon megsemmisítenék az atomfegyvereket - tette hozzá. Hangoztatta: "folytatjuk küzdelmünket az összes atomfegyver megsemmisítéséért és az örök béke megteremtéséért".

A résztvevők egyperces néma csenddel emlékeztek helyi idő szerint 11 óra 2 perckor, amikor 69 évvel ezelőtt az amerikai pilóták ledobták a városra a "kövér embernek" elnevezett plutóniumbombát. A keletkezett hőség és radioaktív sugárzás mintegy 80 ezer ember életét követelte akkor, majd hónapokon belül.

A B-29-es amerikai bombázó a II. világháború utolsó napjaiban, augusztus 6-án, majd augusztus 9-én dobott le atombombát Hirosimára és Nagaszakira. A Hirosimára ledobott atombomba mintegy 140 ezer, a Nagaszakit ért nukleáris támadás 70 ezer ember életét oltotta ki. A későbbi évtizedekben még tízezrek haltak meg sugárfertőzés következtében: mára Hirosimában csaknem 260 ezerre, Nagaszakiban pedig 150 ezerre teszik a halottak számát.

A két atomtámadás kapitulálásra késztette a japán hadvezetést és ezzel a csendes-óceáni hadszíntéren is befejeződött a II. világháború.