Nem nő és nem kelet-európai. Viszont nyugat-európai, egészen pontosan az ibériai félszigetről származó, igen gazdag nemzetközi politikai múlttal rendelkező férfi lesz 2017 elejétől az ENSZ következő főtitkára. Az év végén leköszönő dél-koreai Ban Ki Mun helyét a portugál António Guterres, volt miniszterelnök, az ENSZ korábbi menekültügyi főbiztosa  veszi át – derült ki New Yorkban a világszervezet Biztonsági Tanácsának szerdai ülése után.

Ritkán látható egység Guterres mögött Denis Balibouse / Reuters

– Hat szavazási kör után arra jutottunk, hogy van egy általános támogatást bíró favoritunk, akit António Guterresnek hívnak. Ma egy újabb formális szavazást tartunk, s reméljük, hogy közfelkiáltással választjuk meg az új ENSZ-főtitkárt – mondta Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet, aki mögött ritkán látható egységben sorakoztak fel a négy másik ENSZ BT állandó tag (USA, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia), valamint a tíz nem állandó tag nagykövetei.

A 67 éves, lisszaboni születésű szocialista politikus körüli gyors konszenzus sokakat meglepett. Elemzők október végére vártak döntést. Guterresről azt gondolták, Moszkva minden erővel megakadályozza, hogy egy EU- és főleg NATO-tagállamból származó személyiség kapja meg az ENSZ-főtitkári megbízatást. Arról nem is szólva, hogy  a Portugáliát 1995–2002 között kormányzó egykori fizikus és elektromérnök mindig szót emelt az emberi jogok érvényesüléséért – ami koránt sincs Oroszország  vagy éppen Kína ínyére. Orosz részről azt hangoztatták, hogy most Kelet-Európán a sor, az egykori szovjet befolyási övezetből kellene Ban Ki Mun utódját megválasztani.

A portugál szocialistákhoz 1974-ben csatlakozott, a pártot 1992–2002 között főtitkárként irányító Guterres nyári nyilvános meghallgatásán azt mondta, hogy ENSZ-főtitkárként az elnyomottak szószólója kíván lenni. – Nem tudják elképzelni, hogy tíz év alatt mennyi szenvedést láttam – hangoztatta a Szo­cialista Internacionálé exelnöke, aki alaposan átalakította a Menekültügyi Főbiztosságot (UNHCR), amely neki köszönhetően gyorsabban reagál a menekülthullámokra.

Olyan témáról is nyíltan beszélni kezdett, amit addig inkább a szőnyeg alá söpörtek. Nevezetesen az ENSZ békefenntartó erői által elkövetett, gyakran csoportos szexuális erőszakot. Azt, hogy a fegyveres védelmezők, helyzetüket kihasználva, kényszerítettek közösülésre vagy orális szexre menekült nőket, gyakran kiskorú lányokat.

Guterressel 35 év után ismét ­európai politikus kerülhet az ENSZ élére. Megválasztása üzenet is, a menekültügy kiemelt figyelmet fog kapni. Nagyot csalódtak azok, akik úgy gondolták: az 1945-ben alapított ENSZ megérett arra, hogy nőt válasszanak meg főtitkárnak. A pályázók között két bolgár hölgy is volt. Irina Bokova, az UNESCO vezérigazgatója mellett nemrég Kristalina Georgieva EU-biztos is beszállt a küzdelembe. Kelet-Európából indult még Miroslav Lajcák jelenlegi szlovák és Vuk Jeremic volt szerb külügyminiszter, illetve a volt szlovén államfő, az ENSZ-ben főtitkárhelyettesi posztot betöltött Danilo Türk.