A román kormány fő erejét alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) a keddi koalíciós tárgyalásokon ismertette elképzeléseit az RMDSZ-szel a közigazgatás átfogó reformját előíró törvénytervezetéről. A PD-L a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régiót megyékké alakítaná át. Ezt az RMDSZ elsősorban azért ellenzi, mert az újonnan létrehozott közigazgatási egységekben jelentős mértékben csökkenne a magyar lakosság számaránya.

A PD-L pénteken jelezte Ioan Oltean főtitkár révén, hogy nyolcra csökkentené a megyék számát. Először Traian Basescu államfő beszélt erről egy kormányülésen, amelyen meghívottként vett részt. Basescu azzal érvelt, hogy a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régiónak megyévé való átalakításával jelentős mértékben karcsúsítható az államapparátus, és csökkenthető a bürokrácia.

A demokrata pártiak azt is kilátásba helyezték, hogy rendkívüli parlamenti eljárással, úgynevezett felelősségvállalással terjesztik a parlament elé a közigazgatási szerkezet módosításáról szóló tervezetet. Egyes román lapok tudni vélik, hogy a demokraták felkínálták az RMDSZ-nek: a közigazgatási szerkezet módosításáról szóló tervezetet a kisebbségi törvénytervezettel együtt nyújtsák be felelősségvállalással a törvényhozó testület elé. Ez az eljárás azt jelenti, hogy az így beterjesztett jogszabályokról nem tartanak parlamenti vitát, de az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújthat be a kabinet ellen.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azonban már csütörtökön kijelentette magyar önkormányzati képviselők előtt, hogy az RMDSZ nem fog olyan alkut kötni, amelynek keretében a kisebbségi törvényért cserében elfogadja az ország közigazgatási felépítésének módosítását.

Kelemen a keddi koalíciós tárgyalásokat követően is jelezte: ha a PD-L nem áll el attól a szándékától, hogy nyolcra csökkenti a megyék számát, akkor felbomolhat a kormánykoalíció.

A délutáni órákban a demokraták már visszakoztak. Vezetőik elismerték, hogy egyelőre nincs egyetértés a koalícióban a közigazgatási reformot illetően. Jelezték, hogy tárgyalni fognak az RMDSZ-szel, valamint a koalíciót támogató független és a nemzeti kisebbségeket képviselő honatyákkal egy közös álláspont kialakítása érdekében.

A PD-L elképzelése szerint a romániai magyarság csaknem 90 százaléka két külön megyébe tartozna. Az egyikben a jelentős magyar lakossággal rendelkező jelenlegi három megye, Hargita, Kovászna és Maros egy közigazgatási egységet alkotna a mostani Szeben, Brassó és Fehér megyével, így az újonnan létrehozandó „óriásmegyében" a magyarság aránya a 30 százalékot sem érné el (legalábbis a 2002-es népszámlálási adatok szerint). A másik megyébe tartozna a jelenlegi Kolozs, Beszterce-Naszód, Szilágy, Máramaros, Bihar és Szatmár megye. Ebben a régióban a magyarság számaránya a 20 százalékot sem éri el.