A feltételes szabadlábra helyezésről döntő amerikai bizottság úgy határozott, hogy Pollard öt éven át nem hagyhatja majd el az Egyesült Államok területét, és az izraeli tévé szerint több más korlátozást is be kell tartania, például nem netezhet.

Az amerikai haditengerészet volt tisztjét 1985 novemberében fogták el, amikor sikertelen kísérletet tett arra, hogy menedéket kérjen az izraeli nagykövetségen. Életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, mert Izraelnek kémkedett. Az izraeli kormány több évtizede próbálta elérni, hogy bocsássák szabadon, de több szakértő szerint ezzel csak ártott, mert ügyének fontosságát hangsúlyozták.

Ő az egyetlen amerikai állampolgár, akit életfogytiglani ítélettel sújtottak azért, mert titkos információkat adott át az Egyesült Államok egyik szövetségesének. Börtönévei során az izraeli kormány több tagja is meglátogatta, és biztosították róla, hogy mindent elkövetnek szabadulásáért.

A 60 éves, cukorbeteg és magas vérnyomástól is szenvedő elítéltet júliusban hallgatta meg a feltételes elengedésről döntő testület, majd az igazságügyi tárca is engedélyezte szabadlábra helyezését.

Az izraeli média szerint Pollard ügye rendszeresen napirendre került amerikai-izraeli csúcstalálkozókon, de Jeruzsálem hiába kérte, Pollard csak harminc év után szabadult (ez a hasonló, életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt rabok esetében általános gyakorlat).

A korábban Izraelben is járt Pollard a Pentagon civil tisztviselőjeként titkosszolgálati adatok elemzésével foglalkozott, s közben másfél éven át értékes információkat adott át Izraelnek.

Lebukása után az izraeli kém részletes beismerő vallomást tett és vádalkut kötött, a bíró azonban szokatlanul súlyos büntetésre, életfogytiglanra ítélte az akkori amerikai védelmi miniszternek, Caspar Weinbergernek – a kiszivárgott részletek alapján valótlanságokat is tartalmazó – titkos jelentése alapján.

Az izraeli tévécsatorna szerint Weinberger azzal vádolta Pollardot, hogy rendkívül súlyos károkat okozott Washingtonnak, többek közt az általa kijuttatott információk a KGB szovjet titkosszolgálat kezére adtak a Szovjetunióban dolgozó negyven amerikai kémet, azonban ezt a vádat semmiféle egyéb bizonyíték nem támasztja alá.

A szabadulásáért lobbizók szerint a Pollard által kiszolgáltatott információ valójában nem okozott kárt az Egyesült Államoknak, ráadásul a konkrét értesülésekhez Izrael már korábban is hozzáférhetett.

Fogva tartásának első évtizedében Izrael nem ismerte el, hogy Pollard Jeruzsálem számára kémkedett, és az amerikai zsidó vezetők is elhatárolódtak tőle, nehogy megkérdőjelezzék az Egyesült Államokhoz való hűségüket.

Először Jichák Rabin izraeli kormányfő kért Pollard számára kegyelmet Bill Clinton akkori amerikai elnöktől, de ő elutasította a kérést. Legutóbb az Obama-kormány 2014-ben, az izraeli–palesztin békefolyamat ösztönzése érdekében vette fontolóra Pollard szabadon bocsátását, de az elképzelés hírszerzési körökben ellenkezést váltott ki, ezért elálltak tőle.