Az esküdtek a palesztin hatóságok felelősségének megállapítása nyomán 218,5 millió dolláros kártérítést ítéltek meg az áldozatoknak, amely - az ügyvédek és az áldozatok családtagjai szerint - az 1992-es amerikai terrorellenes törvény értelmében automatikusan 655,5 millió dollárra triplázódik.

A PFSZ és a Palesztin Hatóság közölte, hogy fellebbez az esküdtszék döntése ellen, amelyet Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter "Izrael Állam és a terrorizmus áldozatai erkölcsi győzelmének" nyilvánított.

A manhattani ügy, amelyben az esküdtszéki határozat megszületett, és egy másik, Brooklynban folyó eljárás, amelyben a jordániai Arab Bankot tavaly szeptemberben felelősnek ítélték a Hamász radikális iszlamista palesztin szervezet finanszírozása miatt, az izraeli palesztin konfliktus amerikai áldozatainak két legfontosabb arra irányuló kísérlete, hogy amerikai bíróságokon szerezzenek elégtételt a veszteségeikért.

A brooklyni ügy anyagi vonzatairól egy újabb, idénre tervezett perben hoznak majd ítéletet. A két eljárásban megítélhető kártérítés összege több milliárd dollárra rúghat. A manhattani esküdtszék hat, 2002 és 2004 között, az al-Aksza Mártírjai Brigádok és a Hamász által elkövetett merénylet ügyében hozott határozatot, amelyeknek összesen 33 halottja és több mint 450 sebesültje volt. Az áldozatok egyik jogi képviselője, Kent Yalowitz korábban azt sürgette, hogy a testület 350 millió dollár kifizetésére kötelezze a PFSZ-t és a Palesztin Hatóságot a terrortámadások anyagi támogatása miatt, ami az automatikus megháromszorozódás nyomán egymilliárd 50 millió dolláros fájdalomdíj kifizetését vonta volna maga után.

Mark Rochon védőügyvéd a felperesekkel ellentétben azzal érvelt: nincs rá bizonyíték, hogy a palesztin hivatalos szervek rendelték volna el támadásokat, még ha biztonsági szerveik több tagját izraeli bíróságok korábban el is ítélték az azokban való bűnrészességük miatt. A palesztinok jogi képviselői szerint a merényleteket önállóan cselekvő, alacsony beosztású alkalmazottak követték el.

A manhattani és a brooklyni per többéves késedelmet szenvedett, mert az alperesek vitatták az amerikai bíróságok illetékességét. Az eljárások lefolytatását az amerikai terrorellenes törvény alapján ítélték lehetségesnek, amely lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok által terrorszervezetnek minősített külföldi csoportok áldozatai elégtételért folyamodhassanak.

A felperesek emellett, palesztin belső dokumentumokra hivatkozva rámutattak, hogy a Palesztin Hatóság nem állította le a bérek folyósítását a terrortámadások miatt bebörtönzötteknek, a támadások elkövetése közben életüket vesztett öngyilkos pokolgépes merénylők és fegyveresek családjai pedig juttatásokban részesültek.

A PFSZ és a Palesztin Hatóság ellen már folytak hasonló eljárások az elmúlt években, de hétfőn szabták ki rájuk az eddigi legjelentősebb kártérítést. Az ítélet új dimenziót nyitott az izraeli-palesztin konfliktusban.

A palesztinok önálló állam létrehozására törekednek Ciszjordánia, a Gázai-övezet és Kelet-Jeruzsálem területén. Palesztina 2012 óta a "megfigyelő állam" státusát élvezi az ENSZ-ben és hamarosan a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tagjává válhat, amely januárban olyan előzetes vizsgálatot indított, amely nyomán háborús bűnök miatt vádat emelhetnek Izrael ellen a tavalyi izraeli-gázai konfliktus miatt. Ennek több mint 2200 halottja volt, túlnyomó többségükben palesztinok.