EU-forrásokból állít szobrokat a dél-romániai Craiova város önkormányzata: a 200 ezer eurós „beruházás” költségét az unió felzárkóztatási alapjaiból finanszírozzák. A tender öt darab „századfordulós hangulatot idéző” szoborra szól. Bár a pályázati kiírásban ez nem szerepel, Olguta Vasilescu polgármester asszony – aki egyben a bírálóbizottság elnöke – kikötötte, hogy csakis „Belle Époque” stílusban készült alkotásokat fogadnak el.

– Botrányosan rosszul használják fel Romániában az uniós alapokat – állapította meg Csutak István fejlesztéspolitikai szakértő. A volt EU-integrációs államtitkár szerint rengeteg pazarló projekt van, de nem a pályázók a hibásak. Úgy vélte, hogy rossz az egész rendszer, rossz a régiós felosztás és az erre épülő intézményi keret is. Ez az oka, hogy Románia alig 35 százalékát használta fel a neki elkülönített alapoknak, miközben az uniós átlag 60 százalék körüli, és az utolsó előtti Bulgária is 46 százaléknál tart.

– Ez csak a mennyiség. Ami a minőséget illeti, Románia például 2007 és 2013 között kiemelt célnak tekintette a minigolfpályák építését – részletezte Csutak. Már arra is látott példát, hogy hegyvidéki turisztikai létesítmény pályázata délszaki növények telepítését írta elő.

Ciprian Ciucut, az Európai Politikák Romániai Központja (Centrului Roman de Politici Europene –CRPE) szakértőjét a furcsa projekteknél jobban aggasztja a „komoly” programok hatékonysága. Rámutatott: adott esetben akár Belle Époque szobrok beszerzése is indokolt lehet, ha egy bővebb program részeként ez hozzájárul az idegenforgalom fellendítéséhez.

– Románia abszorpciós (pénzfelhasználási) rátája rendkívül alacsony, így gyakorlatilag mindenre jut támogatás. A prioritáslistából sajnos „shopping list”, bevásárlólista lett –fogalmazott. Ebben a folyamatban sok múlik a kedvezményezetteken és az alapokat kezelő bürokrácia alacsonyabb szintjein: hiába kitűnő az uniós források felhasználásának irányait meghatározó partnerségi megállapodás, „lejjebb” rengeteg lehetőség van a célkitűzések kisiklatására. Ciucu példaként a falun, erdő szélén épített parkokat hozta fel. – Mondok egy másik kirívó példát: humánerőforrás-fejlesztési projektek sora készült a munkaerő-piaci igények teljes mellőzésével. Ezek a projektek jelentik az igazi problémát, mert semmiféle hatással nincsenek az adott közösségre – fűzte hozzá.

Ebbe a sorba illeszthető a roma integrációt célzó projektek jelentős része is. Korábban Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács (ET) elnöke szóvá tette, hogy noha Európa rengeteg pénzt költ ezekre a projektekre, nem látszanak az eredmények. „Túl sok a beszéd és a konferencia, túlságosan sok olyan civil szervezet él ezekből az alapokból, amelyek nem is feltétlenül a roma közösségek jólétéért dolgoznak” – közölte Jagland.

Az ET az Európai Bizottsággal közösen elindította nemrég a ROMACT projektet, amelynek célja helyi romaintegrációs programok kidolgozása. Ám Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere szerint az igazi megoldás az lenne, ha az önkormányzatok is pályázhatnának a romaintegrációra elkülönített uniós alapokra. Az elöljáró levelet küldött ez ügyben José Manuel Barroso EB-elnöknek.

Visszadobta az Európai Bizottság tavaly júliusban a partnerségi megállapodás első verzióját, amelyben a román kormány vázolta, hogyan tervezi elkölteni a neki elkülönített felzárkóztatási alapokat a 2014–2020-as költségvetési időszakban. A bizottság megállapította, hogy Bukarest tervezete megalapozatlan, és nélkülözi a stratégiai szemléletet. Még konkrétabban a román illetékesek lemásolták a bizottság országspecifikus ajánlásait, anélkül, hogy leírták volna a konkrét és megvalósítható célokat.

Sőt a januárban elkészült „végleges” szöveget is felül kell vizsgálni. Az EB úgy látja, a román illetékesek újabb féléves erőfeszítése csak abban mutatkozik meg, hogy a dokumentum most terjedelmesebb. A prioritások meghatározása továbbra is homályos, ahol pedig mégis kihámozható a cél, ott túlságosan általános, és túl sok van belőlük ahhoz, hogy prioritásokról lehessen beszélni. Nyilvánvaló Bukarest igyekezete, hogy minden felmerülő igényt kielégítsen – szól az Európai Bizottság egyik fő következtetése. A másik: Románia semmit sem tanult az elmúlt hat év negatív tapasztalataiból.

Nem csodálkozik Csutak István: „Ugyanez a csapat vitte csődbe a 2007–2013-as tervezést is. Nemcsak nem gurult egyetlen fej sem, de rájuk bízták a következő fejlesztéspolitikai koncepció megírását is.”

Ablakfestés egy román kisvárosban. Az uniós pénzek sem hoztak szebb életet