Ebbe, a Merkozy-féle válságkezelésbe nyújt bepillantást a héten Berlinben bemutatott új könyv, amelyet a német Süddeutsche Zeitung és az osztrák ORF brüsszeli tudósítói jegyeznek. Cerstin Gammelin és Raimund Loew könyve azon alapszik, hogy sikerült megszerezniük a krízis drámai csúcstalálkozóiról készített titkos, úgynevezett Antici-dokumentumokat. Az uniós állam- és kormányfők találkozóiról alig szivárog ki valami, mert leginkább maguk között tárgyalnak.

Az egyetlen „jegyzőkönyv” úgy keletkezik, hogy az EU tanácsának Antici-diplomatája, aki a tanácskozáson ül, 15 percenként kimegy a teremből, és a nemzeti Antici-diplomatáknak elmondja, amit hallott. Ők pedig jegyzetelnek. A rendszer a nevét arról az olasz diplomatáról kapta, aki a hetvenes években kitalálta ezt a hallomáson alapuló tájékoztató rendszert.

A könyvből kiderül, hogy Merkel makacsul védte álláspontját a görög mentőcsomag vagy az európai mentőalap felállítása során, és mindannyiszor számíthatott Sarkozy támogatására. David Cameron brit kormányfő a 2011-es októberi csúcson két-háromezermilliárd eurós mentőalapot szorgalmazott, de a Merkozy-páros leszólta. – Elegünk van abból, hogy folyamatosan kritizál bennünket, és megmondja, hogy mit csináljunk. Ön azt állítja, hogy utálja az eurót, mégis beleszól a dolgunkba – mondta az EUobserver hírportálon közölt idézet szerint Sarkozy. Merkel diplomatikusabb volt, azzal érvelt, hogy ha nagyobb mentőalapot akarnak, akkor az euróövezeten kívüli országoknak is bele kell adniuk.

Erre Cameron inkább hallgatott. A mentőalap végül 500 milliárd eurós lett. Merkel nagyon keményen védte a német adófizetők pénzét, és minden engedményét kötelező szabályokhoz kötötte. A könyv szerint felvetette, hogy a háromszázalékos uniós deficitküszöböt a szavazatmegvonással járó hetes cikkel kellene kikényszeríteni.

Ez az EU-alapszerződés azon cikke, amelynek alkalmazása Magyarországgal szemben is felmerült a jogállamiság állapota miatt. Merkel szerint azonban a hetes cikket nemcsak emberi jogi, hanem gazdasági kérdéseknél is be lehetne vetni, ha valaki nem tartja be a közös szabályokat. A legtöbb tagállam vezetője felháborodott a javaslaton, csak Sarkozy állt ki német kollégája mellett. Végül is megegyezés nélkül zárult le a vita.

Merkel 2012 júniusában látszólag engedményt tett, amikor Olaszország, Spanyolország és az akkor már Francois Hollande által vezetett Franciaország elérte, hogy a mentőalapot közvetlenül lehessen használni a bajba jutott bankok megmentésére. Ám Merkel annyi feltételhez kötötte ezt a rendszert, hogy végül sosem valósult meg a „déliek” eredeti elképzelése szerint.

2010-ben a kancellár abba sem ment bele, hogy uniós szinten jöjjön létre a szegénység leküzdésére irányuló politika, mondván, ez nemzeti hatáskör. Ebben két, mentőcsomagban részesült tagállam, Görögország és Portugália is támogatta. A Europa’s Strippenzieher című könyv mulatságos részletekre is kitér. Sarkozy például egy Nespresso gépet rendelt a delegációs szobába, hogy jobban bírja az éjszakába nyúló tanácskozásokat. Ki nem állhatta a belga konyhát, ezért – igazi francia módjára – saját séfet hozatott.

A könyvből kevés részlet derül ki Orbán Viktor miniszterelnökről. Az egyetlen érdekesebb mozzanatról lapunk annak idején tudósított. Amikor 2013 márciusában Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a tanácskozáson kitért arra, hogy bizonyos tagállamok is kritikusan szemlélik a magyarországi fejleményeket, Orbán kikérte magának, hogy más tagállamok beleszóljanak a magyar alkotmányozásba, mondván:Magyarország sem szól bele mások dolgába.