Kiberháborúra lesz pénz
A csökkentés hátterében két fontos változás áll a The New York Timesnak (NYT) név nélkül nyilatkozó minisztériumi illetékesek szerint. Az első, hogy a tervek szerint idén Afganisztánból is kivonja harcoló alakulatait az USA – sőt, Obama tegnapi bejelentése szerint akár az összes amerikai katona elhagyhatja az országot. A kisebb hadsereg illeszkedik Barack Obama programjához is, aki megígérte, hogy véget vet a két drága háborúnak, amelyet elődjétől „örökölt”. A másik pedig a költségvetési megszorítások kényszere, amelyeket a Pentagon számára ugyan egy őszi kétpárti megállapodás enyhített, ám a tárca így is kénytelen takarékoskodni.
A Pentagon illetékesei azt is hozzátették: ez bizony azt jelenti, hogy nagyobb kockázatot vállal a hadsereg, ha újra két nagyszabású hadműveletbe kell kezdenie; lassabb lesz a győzelem és több az áldozat. „Nem tarthatunk fenn egy hatalmas, szárazföldi háborúra berendezkedett haderőt, ha történetesen nem vívunk nagy szárazföldi háborút” - mondta az illetékes az amerikai napilapnak. De megnyugtatta a közvéleményt, hogy az országnak továbbra is jelentős lesz a hadserege, gyors, jól képzett és modern.
Összehasonlításul: a brit Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) adatai szerint tavaly az USA 600 milliárd dollárt költött haderejére, amivel messze kimagaslik a mezőnyből. Kína a második, 112 milliárd dollárral, Oroszország pedig a harmadik, 68 milliárddal. A Reuters szerint 2014-ben és 2015-ben is körülbelül 496 milliárd dollár lesz az amerikai védelmi költségvetés.
„Itt az idő, hogy szembenézzünk a valósággal” – idézi a BBC Hagelt. „Ez a költségvetés figyelembe veszi, milyen jelentős pénzügyi kihívásokkal küzdünk” – mondta a védelmi miniszter. 2017-re bázisok bezárását is javasolni fogják, igaz, erre a kongresszus az elmúlt években nem volt hajlandó felhatalmazást adni.
A költségvetést ugyanis a törvényhozásnak is jóvá kell hagynia, és Hagel terve máris heves indulatokat váltott ki mind a demokraták, mind a republikánusok soraiban. Különösen erős összecsapásokra lehet számítani a kongresszusban, hiszen ősszel félidős választásokat tartanak, ahol újraválasztják az összes képviselőt, illetve a szenátorok egyharmadát. „Ez nem jó időpont arra, hogy visszavonuljunk, és semmiképpen sem a megfelelő idő, hogy csökkentsük a hadsereget” – mondta a Bloomberg hírügynökségnek a republikánus Michael Turner képviselő. „A kongresszus mindig változtat a költségvetésen. Most is így lesz. A kérdés, hogy kis- vagy nagymértékben” – mondta a Reutersnek Kathleen Hicks, a CSIS washingtoni stratégiai kutatóintézet elemzője. Az egykori védelmi minisztériumi munkatárs szerint a honatyák számára a személyi kérdések a legkényesebbek. A Pentagon számára pedig az, hogy választási évben mi az, amit átmehet a kongresszuson. A hadiiparban és a veteránszervezetekben is hatalmas lobbierők mozdulnak meg, ha a hadsereget is elérik a megszorítások. A kormányzók sem tétlenkednek: egyik sem szeretné, hogy saját államában bázist vagy akár hadiipari gyárat bezárjanak.
A NYT szerint egyébként a tervek azt mutatják, az USA átalakítja külföldi jelenlétét, és nem a szárazföldi haderőre támaszkodik majd. A 11 repülőgép-hordozóból egyet sem akarnak kivonni a hadrendből. Egy másik beszédes elem, hogy a kiberháborús hadviselésre fordítható pénz sem csökken. Az amerikai lap egy nappal korábban megjelent másik cikkében azt írja: a szíriai polgárháború kezdete után nem sokkal, még 2011-ben a Pentagon és a Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA kiberháborús tervet készített, azt vizsgálva, hogyan lehetne számítógépes eszközökkel megtámadni a szír hadsereget, egészen pontosan annak rakétakilövő rendszerét és a rakétagyárakat. A lap szerint egy ilyen támadás olcsó és kockázatmentes opció lett volna Obama számára, hogy befolyásolja a szíriai konfliktust. Ám a tervekre – mint azt a lap forrásai elmondták – az elnök egyszer sem bólintott rá. Nem mellékesen azért, mert a kiberháborús tervek mindig olyan tervek részét képezték, amelyek hagyományos csapásmérést is tartalmaztak.
