Rasszista jelöltek kíméljenek!
Az interneten keringő fotókon a huszonöt éves Durocher karja látható, rajta a Waffen-SS egyik – francia önkéntesekből álló – osztagának címere.
Noha a botrányt keltő fotókat a fiatalember időközben törölte a Facebook-oldaláról, a Marine Le Pen vezette párt nem kegyelmezett neki. Ugyanúgy távoznia kellett, mint az elmúlt hónapokban több más, túlzottan kínossá vált jelöltnek. A fő gond mindegyikükkel az volt: ellentmondtak a Nemzeti Front civilizált jellegét sulykoló üzenetnek.
Két jelölt is repült, mivel a nyilvánosság előtt csatlakoztak a Christiane Taubira színes bőrű igazságügy-minisztert majomnak csúfolókhoz. Jean-Francois de Brugiere egy újságnak nyilatkozva közölte: franciák milliói semmi kivetnivalót nem találtak abban, hogy egy kislány „Majom, edd meg a banánodat!” kiáltással fogadta a vidéki körúton járó politikust. Anne-Sophie Leclere pedig a France 2 tévécsatornán próbálta megmagyarázni, miért tette a Facebook-oldalán egymás mellé Taubira és egy majom fotóját.
Gondot főként az okoz, hogy a pártvezetés igyekszik „normális” mozgalomnak beállítani a Nemzeti Frontot, és a központból minden tagot arra kérnek, hogy nagyon válogassa meg a szavait. Mint Jean-Yves Camus francia politológus a Reuters hírügynökségnek elmagyarázta, a helyi szervezetek honlapjai is fegyelmezettek, és követik az országos irányvonalat, amelynek lényege: a mondanivaló semlegesítése. Ám az alsóbb szinteken időnként vakmerő kijelentésekre ragadtatják magukat.
A vasszigort azért gyakorolni kell – erre utal az is, hogy a tetovált jelölt kirúgása előtt a helyi listavezető még arról beszélt, hogy nem vonja meg a bizalmat Durocher-tól, aki maradhat a listán. A központ végül másként döntött. Gyors menesztés várt Francois Chatelainre is, aki lángoló izraeli zászlót rakott ki a Facebookra „Ez itt Franciaország” megjegyzéssel. Tanulságos a szélsőjobboldali mozgalom reakciója, amely szerint Chatelain cselekedete „szöges ellentétben áll a párt politikai irányvonalával”. Magától lépett vissza a jelöltségtől André Kornman, aki azzal az ígéretével keltett felháborodást, hogy (polgármesterré választása esetén) harci kutyákat vetne be a bűnözők ellen.
A pártimázs következetes csiszolása nem maradt eredmény nélkül. A legújabb közvélemény-kutatás szerint immár a franciák 34 százaléka elfogadja a Nemzeti Front által képviselt gondolatokat – szemben a három évvel ezelőtti 22 százalékkal. A népszerűség emelkedésében meghatározó szerepet játszott Marine Le Pen, aki 2011 elején vette át apjától, Jean-Marie Le Pentől az irányítást. A médiában gyakran szereplő nő gondosan ügyel arra, hogy még véletlenül se tegyen rasszista vagy antiszemita megjegyzést. A mostani „tisztogatással” azt akarja jelezni, hogy kilengést másoktól sem tűr el.
Csakhogy a valóság gyakran mást mutat. A politikai élet bal- és jobboldaláról is érkeznek dezertőrök a Nemzeti Frontba, s többen azóta megbánták a váltást. A Baloldali Frontot otthagyó Anna Rosso-Roig fél év után kilépett a Le Pen-féle mozgalomból, és közölte: „Úgy tűnt, hogy van különbség Marine és az apja között, de azt hiszem, ezt a pártot nem lehet megreformálni”. Arnaud Cléré a jobboldali UMP-t hagyta maga mögött Marine Le Pen kedvéért, ám a gyűléseken homofób és rasszista gúnyolódást hallott, néhány párttag karjára tetoválva pedig horogkeresztet látott. „A hideg futkosott a hátamon” – idézte fel, és visszakéredzkedett az UMP-be. A francia szélsőjobb növekvő népszerűségének azonban ez sem szabott gátat.